Füzes Ádámot, az Esztergomi Hittudományi Főiskola levelező tagozatának liturgikatanárát az adventről – a készületről és annak eszközeiről – kérdeztük, hogy könnyebben válaszolhassunk az Úr hívására ebben a kegyelmi időszakban.
1. Mit jelent pontosan az advent kifejezés?
Az advent a latin adventus, vagyis eljövetel szóból származik.
2. Hogyan és mikor alakult ki?
A gallikán liturgiában eredetileg a vízkereszti (január 6.) felnőttkeresztelésre előkészítő négyhetes időszak volt ez. Az V. században a karácsony (december 25.) vált a jelentősebb ünneppé, s ezt előzte meg az advent először hathetes, majd Szent Szimpliciusz pápa (V. század) uralkodásától kezdve a mai négyhetes formája.
3. Az adventi időszak minden évben változik.
Csak a hossza. Az advent idejét a karácsony előtti négy vasárnap határozza meg. Az egyházi naptárban a hét vasárnappal kezdődik, így advent négy hete is a négy vasárnap után következik. Ebből adódóan a negyedik hét lehet egészen rövid (mint idén, amikor csak maga a vasárnap a hét), és egészen hosszú is (mint tavaly, amikor karácsony szombatra esett).
4. December 24. még az adventhez tartozik, vagy már karácsony?
December 24. az adventi idő utolsó napja. Ez még nem karácsony, de a sötétség beálltával fokozódik a várakozás, mert tudjuk, hogy ez az az éjszaka, amikor megszületik az Úr. A régebbi egyházfegyelem szerint ez még böjti nap volt, ezért hagyományos ételeink böjtösek ezen az éjszakán: hal, mákos guba stb. A várakozás az éjszakai misével ér véget, ahol meghalljuk az örömhírt: megszületett a Megváltó.
5. Miért éppen advent első vasárnapja lett az egyházi év kezdete?
A különféle naptárak más és más időpontra teszik az évkezdetet – ismerünk januári, márciusi polgári évkezdést is. Az advent pedig a megtestesüléssel kezd, illetve az arra való felkészülés időszakával. Az advent nem áll meg önmagában, ezért került a karácsonnyal együtt az év elejére.
6. A görögkatolikusoknál miért kezdődik előbb az advent?
Az advent történetéről szólva említettük, hogy az V. században volt már hathetes az advent, Szent Mártontól számolva. Keleti rítusú testvéreink most is ezt a hosszabb böjti előkészületet tartják a hathetes adventtel.
7. A görögkatolikusok koszorúján hat gyertya van.
Az adventi koszorú csak a XIX. században jelenik meg, a görögkatolikusok pedig, mondhatni, inkulturálták az új polgári szokást: hat adventi vasárnapjukhoz hat gyertyával díszítették a koszorút.
8. Milyen liturgikus jellemzői vannak az adventi időszaknak?
Advent csöndesebb időszak, kevesebb orgonaszólóval, kevesebb virágdíszítéssel, lila miseruhával és a hajnali szentmisékkel, a rorátékkal.
9. Miért más a gaudete, az örömvasárnap ünneplése?
Advent harmadik vasárnapján a mise kezdőéneke (introitus) a Gaudete in Domino kezdetű, a filippiekhez írt levélből: „Örüljetek az Úrban mindig! (…) Az Úr közel van!” Túl vagyunk az advent felén, már ide látszik a karácsony. A liturgia ezt a miseruha színében is kifejezi, a szigorú liláról rózsaszínűre vált.
10. Ekkor mást kell tennünk, mint a többi vasárnapon?
Itt már érdemes ráfordulnunk a célegyenesre: amit nem sikerült megtennünk, azt engedjük el, és már csak arra figyeljünk, ami igazán fontos.
11. Adventben sokan elmennek a hajnali rorátémisékre. Ezek eredete hová vezethető vissza?
A VII. században a karácsony előtti kilencedik napon kezdték az ó-antifónákat, és ekkor hajnali misét tartottak. A középkorban térségünkben már advent minden napján celebráltak kora reggeli misét.
12. Miért éppen 6 órakor kezdődnek a roráték?
A hajnal a várakozás és a reménykedés időszaka. A korán keléshez ugyanakkor szükség van önfegyelemre, az időbeosztásunkat is alávetjük Istennek, a várakozásnak. Nemcsak lelki, hanem testi is lesz így a készületünk. A 6 óra egyébként nem előírás, van, ahol fél 7-kor, máshol korábban kezdődnek a szentmisék.
13. Kötelező vagy ajánlott elmenni a rorátémisékre?
A rorátémise térségünk szép hagyománya, Rómában például nem is nagyon hallottak róla az emberek. Szabadon dönthetünk arról, hogy részt veszünk-e egy-egy rorátén. Nem a teljesítményről szól az advent. És fontos a felelősség is: a földműves ember számára a december nyugodt időszaknak számított, lehetősége volt a korai lefekvésre. A modern városi embernek azonban télen is ugyanúgy helyt kell állnia.
14. Adventi koszorút még azok is készítenek, akik talán nem is vallásosak. Csupán egy szokás ez, vagy van más jelentősége is?
A XIX. században egy német evangélikus lelkész készítette az első adventi koszorút, és mindennap eggyel több gyertyát gyújtott meg rajta. Ennek egyszerűsített változata terjedt el aztán: minden vasárnap gyújtunk egy-egy újabb gyertyát. A koszorú otthonainkba varázsolja a várakozást, a meghittséget, főleg, ha a család esténként le tud ülni mellé egy kis időre. A templomban persze nagy liturgikus műgonddal gyújtogatjuk a gyertyákat. A koszorú olyan kapocs, amely sem nem liturgikus, sem nem profán. Paraliturgikus. Összeköti otthonainkat a templomainkkal.
15. Gyakran látni alaposan feldíszített koszorúkat. Van jelentősége annak, hogyan néz ki a koszorú?
Számos plébánián az első adventi vasárnapot megelőző szombaton tartanak közös koszorúkészítést. Én is voltam ilyen alkalmakon. Érdekes látni, ahogyan mindenki a maga ízlése szerint készíti el a koszorút. Vannak lényeglátó minimalisták és szertelenül örvendezők. Szép ez a sokféleség.
16. Miért négy gyertyát helyezünk el a koszorún?
A négy vasárnapot jelzi a négy gyertya. Minden vasárnap eggyel többet gyújtunk meg: ahogy megyünk bele a sötétségbe, az egyre hosszabb éjszakákba, úgy nő a fény a koszorún. Végül pedig a karácsonyfa borítja fénybe a leghosszabb éjszakát.
17. Vannak, akik úgy tartják, hogy a katolikus hívő koszorúján három lila és egy rózsaszín gyertyának kell lennie.
Igen, a liturgikus színek is megjelenhetnek a gyertyákon, a lila és rózsaszínű miseruhákra utalva. De ez nem szabály, és nem érdemes leszólni azokat, akiknek négy lila vagy akár négy piros gyertyájuk van.
18. Adventi naptárt is sokan használnak, még azok is, akik nem vallásosak. Van ennek valami jelentősége?
Csak személyes jelentősége van, segédeszköz a készülődéshez.
19. Helyes, ha a naptárt nyitogató gyerekeket csokoládéval jutalmazzuk?
Nem tudom. Én mindig örültem neki. Ám érdemes előtte tisztázni, hogy az advent elején a gyermek nem tett-e fogadalmat édességböjtre. Különben nagy kiszúrás vele…
20. Az adventi időszak egyúttal a böjt ideje is. Van valamilyen előírás arra nézve, hogy miként készüljünk testileg és lelkileg Jézus Krisztus megszületésére?
Jelenleg nincs böjti előírás, de a visszafogottság, a csend, a több ima és lelki olvasmány mind ajánlott. Fontos azonban, hogy tiszta szívvel várakozhassunk: minél előbb éljünk a bűnbocsánat szentségével!
21. Miről ajánlott lemondani az adventi időszakban? Csupán az étkezés visszafogása elegendő?
Bármiről lemondhatunk. A lényeg, hogy a test alapvető vágya, igénye helyett az előzetes elhatározás győzzön. A vállalásunk lehet bizonyos ételekről, italokról vagy a szórakozásról való lemondás, a korai kelés – a fontos az erkölcsi győzelem: nem a farok csóválja a kutyát.
22. Az irgalmasság cselekedeteivel is fel tudunk készülni a karácsonyra?
Igen.
23. Az advent az újrakezdés ideje is. Hogyan tudjuk tartósabbá tenni az adventben még bennünk lévő jó szándékot?
Vezessünk lelki naplót elhatározásainkról, vágyainkról, meglátásaikról, érzéseinkről, jó ötleteinkről (ez utóbbiakat a Szentlélek adja). Olvassuk át és folytassuk januárban!
24. A családi körbe vagy inkább a plébánia körébe való az adventi készülődés?
A kereszténység huszonnégy órás vállalkozás. Mindenütt ugyanazt éljük, mindig az adott közösséghez, helyhez, időhöz hangolva.
25. Adventben egyszerre várjuk Krisztus születését és második eljövetelét. Az egyik örömet, a másik sokakból félelmet vált ki. Hogyan lehet ezt a kettőt összeegyeztetni?
A félelem jogos: összedől a világ. Az öröm már a hité: mindez a minket szeretetből teremtő és üdvözíteni akaró Isten tenyerén történik.
A kérdéseket Baranyai Béla és Verestói Nárcisz állította össze.
