A Zengő-hegy zengő ölelésében
A felújított kastély és kápolna – Az őszi erdő csöndjében
(Fotó: Cser István)

 

Még egy emelkedő és egy kanyar, s máris itt vagyunk a gyönyörűen felújított püspökszentlászlói kastélynál. Átadási ünnepség. Hangulatos, diszkrét protokoll. Udvardy György megyés püspök megáldja a kápolnát, az országgyűlési képviselő, helyi vezetők, tervezők, kivitelezők és mások mellett jelen van Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár.
Emlékeimben kutatok: mikor jártam itt első alkalommal? Az idő évtizedekre siklik vissza. A barokk kastély romos állapotában is lenyűgöző látványt nyújtott a Zengő-hegy oldalában, odébb düledező gazdasági épületek, egykor istálló – ma ez a rusztikusan, jó ízléssel berendezett épület ad helyet az átadóünnepségnek. S a kastély körül park – a faritkaságok arborétumi elnevezést érdemelnek.
1541108_puspokszentlaszlo_kapolnaA népi emlékezet szerint Szent László király (1077–1095) bölényre vadászott e területen, közben ádáz vihar tört ki, s az uralkodó az itt élő remeték barlangjában húzta meg magát. (Valószínűleg az ő utódaikat gyűjtötte egybe Özséb pálos szerzetesekké.) Szent László később – hálából – templomot építtetett e helyen. Romjai a történészi kutakodások szerint még az 1700-as évek elején is állottak. S volt itt a középkorban bencés perjelség is – ne csodálkozzunk ezen. Akkoriban Európa jelentős részét napi járótávolságban kolostorok hálózták be, s teremtették meg azt az európaiságot, amelyre oly büszkék vagyunk mindmáig – miközben Európa éppen ennek lényegi részét hajította ki. Elégedetlenkedhetünk, ha olyan civilizációs vákuum jött létre ezzel, amely ürességbe, de legalábbis levegőhiányos – istenhiányos – térbe más civilizációk törekednek?
A vendégek megtekintik a kastélyépületet, élvezik a természeti és benne az emberi szépséget. Közben a jelen görbülő gondjai kerülnek elő. Déri Péter csehimindszenti plébános a meghívott vendégek között. Mi köti össze a Zala megyei Csehimindszentet Püspökszentlászlóval?
1954. április 9-én egyházi szeretetotthon nyílt az épületben. (A Szent László korától a XX. századig ívelő helyi históriára még visszatérek.) Kezdetben harminc orsolyita nővér költözött ide. Alig egy évvel később, július 12-én váratlan esemény zavarta meg életüket. (Az ifjabb nemzedékeknek emlékeztetőül: a legszigorúbb diktatúra éveiben járunk.) Az Államvédelmi Hatóság, az én nemzedékem számára gyomorösszerántó hangzású ÁVH, huszonnégy órán belüli távozásra szólította fel a szerzetesnőket. Öt nappal később ugyan­is ide szállították a koncepciós perben életfogytiglani börtönre ítélt és hatodik éve magánzárkában tartott Mindszenty József esztergomi érseket, hercegprímást. A kastély köré magas deszkakerítést húztak, s az emeleten jelöltek ki két szobát a főpap számára. A földszinten az ÁVH-s őrség lakott. Most minden friss, semmi sem emlékeztet az egykori nyomorúságos időkre. Hacsak az emlékezet emlékezése nem.
1541108_puspokszentlaszlo_emlekszobaKét apró tárgy, mert az ember már csak ilyen, az anyagi valóság segíti a tájékozódásban – egy breviárium és egy rózsafüzér, a néhány hónapos itteni fogságban Mindszenty napi keze érintésével. 1955. október 10-én az 1951-ben elítélt Grősz József kalocsai érseket is ide szállították, majd rövid idő múlva, november 2-án mindkettőjüket átköltöztették a Nógrád megyei Felsőpeténybe, az államosított Almásy-kastélyba. Egyes vélekedések szerint a kommunista hatalom alkudozni szeretett volna a főpapokkal, érezvén a diktatúrában felhalmozódó egyre nagyobb feszültséget – amely aztán 1956 októberében ledobta magáról a terror kényszerfedelét. Október 29-ét írunk, óhatatlanul előkerül az ötvenkilenc évvel korábbi forradalom. Déri atya így folytatja gondolatát:
„A mai fiatalságnak fontos beszélni arról, mi történt a kommunizmus évtizedei alatt. A gyerekekkel találkozva azt tapasztalom, el sem tudják képzelni, milyen szörnyűségeket, embertelenségeket követtek el akkoriban. Halál, megfélemlítés, tönkretett családok. S talán már a szülők, nagyszülők sem beszélnek erről. Ezért is kellenek az ilyen helyek, mint Csehimindszent, a bíboros úr szülőfaluja, vagy Püspökszentlászló, ahol a fiatalok szembesülhetnek a múlttal. A kommunizmus évtizedei alatt véresen üldözték a keresztényeket, ma a világ más módszerekkel próbálja eltávolítani az embereket Istentől és az egyháztól, különösen a fiatalságot. Ez a hely is figyelmeztet arra, akármilyenek legyenek is a körülmények, meg kell mutatnunk, hogy ki tudunk és ki akarunk tartani a hitünk mellett.”
Imádkozni, imádkozni – a legaktívabb emberi cselekedetet követni! Hajlamosak vagyunk azt gondolni, a történelem véget ér velünk, mind­az a harc, megpróbáltatás, kín, rossz és szörnyűség, amely a múltat jellemezte, velünk befejeződik, ettől kezdve már nincs történelem, csak a felvilágosult boldogság langyos semmittevése. Elfeledkezünk az imáról – amely pedig kiszorítja bennünk a tudott felismerést: a történelemben a rossz az emberben meglévő rossz kivetülése. S ezt az Eucharisztia békéjével csillapíthatjuk. Ebben a békesség-völgyben – emlékeztet Udvardy püspök – már belépéskor az Eucharisztia fogad a kármeliták kolostorában. Továbbhaladva, az Életrendezés Házában ugyancsak a szentség csillog, s a most megáldott kastélykápolnában szintén. Hát nem ebben, a kenyér realitásában kellene élnünk másutt is és minden időben?
Persze ezt a vidéket sem kerülte el a történelmi nyomor. A törökök 1543-ban elfoglalták Pécset, majd Pécsvárad és Püspökszentlászló is hódoltsági területté vált egészen 1686-ig. Megszűnt a bencés perjelség, az épületek romlásnak indultak.
Aztán a tél vége felé kibújt a hóvirág. A ferencesek – Nesselrode Ferenc Vilmos pécsi püspök anyagi támogatásával – kápolnát építettek a szent király, László tiszteletére 1725-ben. S a század dereka táján – mint az elnéptelenedett, korábbi hódoltsági területre másutt is – német területekről érkeztek ide földműveléssel foglalkozó családok.
A feléledt országban – a jozefinizmus időben ugyan rövid, de hatásában nagyon is hosszú, máig nyúló hatása mellett – Gróf Esterházy Pál László pécsi püspök 1797-ben a korábbi kápolna helyére klasszicizáló, késő barokk stílusú új templomot, mellette püspöki nyaralókastélyt építtetett. A kastély és a templom között a kapcsolatot az emeleti oratórium megközelítésére szolgáló, árkádokon nyugvó folyosó biztosította. S ezzel a máig megőrzött és most helyreállított látványnál tartunk.
A pénz, igen, a pénz! Nem lehet megkerülni. Dohóczki Péter, az egyházmegye gazdasági igazgatója rövid számvetést tart az anyagi támogatásról. A Pécsi egyházmegye európai uniós turisztikai vonzerő-fejlesztési pályázatot nyújtott be a kastély idegenforgalmi hasznosítására. A pályázat 2013-as elnyerése után, 2014-ben megkezdődött az épületegyüttes felújítása.
A püspökszentlászlói munkálatok 500 millióba kerültek, ebből közel 460 millió európai uniós támogatás volt. Kötelező részként 24 milliót adott hozzá az egyházmegye, s 17 milliót fordítottak olyan többletmunkákra, amelyek az eredeti pályázatban nem szerepeltek, de szükséges volt az elvégzésük.
S aztán Dohóczki igazgató rövid áttekintése az egyházmegye gazdasági-beruházási ügyeiről, amióta 2011-ben átvette ezt a posztot. „Az elmúlt négy évben 138 pályázat valósult meg, összesen 4,4 milliárd forint értékben. Több mint 1 milliárdot fordítottunk plébániai beruházásokra: 120 épület, templomok és plébániáik újultak meg ebből, s az egymilliárdhoz az egyházmegye több mint 750 millió forint saját forrást társított. Tíz, a tagintézményekkel együtt 16 közoktatási intézményünk van, közülük ötöt 2011 óta vett át az egyházmegye. Közel 3300 gyerek tanul ezekben az iskolákban, amelyek mintegy 500 tanárt és más munkatársat alkalmaznak. Hét épületet újítottunk fel, 880 milliónyi pályázatot nyertek az intézmények, s ehhez több mint félmilliárdot tett hozzá az egyházmegye.”
Dohóczki Péter megnyugvással mondja: az egyházmegye 2011 óta nem vett föl hitelt, a korábbi hitelállományt visszafizették, „semmiféle tartozásunk nincs, miközben mégis ennyit fejlődtünk”.
1541108_puspokszentlaszlo_udvardyA múltból – a nővérek, Mindszenty bíboros és más elődök imája és áldozata árán, mondja Udvardy püspök – „értékes ajándékot kaptunk. Szívemben hála a történelem Ura és az elődök iránt. Az elődöktől kapott ajándék ugyanakkor feladatot is kijelöl számunkra: az imádság fel­adatát, hogy folytassuk az ő művüket, az élethivatás keresésének, megtalálásának feladatát, az életrendezés feladatát, az Istenre találás feladatát, a teremtett világ védelmének feladatát, a világ és az egyház előremozdításának feladatát.”
Régi ismerősünk köszönt: Piffkó László, az Életrendezés Háza igazgatója. Hazafelé térjünk be hozzá, invitál. Előtte még felidézem magamban a kastély múltjának utóbbi két évszázadát, nem feledve Udvardy püspök gondolatát: a kő, a malter, a tégla és cserép, a ház eszköz csupán.
A püspöki nyaralónak szánt kastély elkészülte után nem sokkal használaton kívül került, mintegy száz éven át üresen állt, csak a továbbra is működő templom lelkipásztori feladatait ellátó káplánok, majd plébánosok laktak néhány szobájában. Hetyey Sámuel pécsi püspök 101 évvel a kastély megépítése után, 1898 márciusa és júniusa között püspöki nyári rezidencia céljára teljesen felújíttatta az épületet. Munkáját gróf Zichy Gyula püspök folytatta. Szépült a park, dámvadakat telepítettek ide. Első világháború végi „közjáték”: a Pécset és környékét megszálló szerb csapatok egysége költözött be a kastélyba, s kiirtották a vadállományt. 1945 után pedig kezdődött a diktatúra évtizedeinek nyomorúságos kitaszítottsága. S most, mintegy száz évvel az előző nagy felújítás után a pécsi püspök ismét helyreállíttatta az épületet. Jelkép erejével szól ez hozzánk: a lélek elpusztíthatatlanul újjáépül.
A jezsuita Vácz Jenő atya a nyolcvanas években még a nővérek lakta kastély – szociális otthon környezetében kezdte el – nem Isten, hanem az állam előtt titkokban – Szent Ignác-i szellemiségű lelkigyakorlatait.
1541108_puspokszentlaszlo_eletrendezesKésőbb építette az atya a mai Életrendezés Házát, amelyről azt mondta egyszer: „Ez a ház nem lett tervezve. Ez úgy született.” S a homlokzaton ma is olvasható idézet alatt a folytatás: – Hogy itt újjászüless.
Jövő év januárjától a ház működtetését átveszi a Pécsi egyházmegye, a tulajdonjog továbbra is a jezsuitáké marad. „A szerzetesrend négy éve nem tud ide helyezni atyát, aki folyamatosan vezesse a lelkigyakorlatokat.” Ezzel együtt a lelkigyakorla­tok töretlenül folytatódnak, számuk növekedett is.
Piffkó Lászlóval indulunk a nemrégiben elkészült – hivatalosan még át sem adott – Mária meditációs sétaúton, amely nyolc állomásban mutatja be Mária életét. „Mária életében összegződik minden ember élete. Mindannyian zarándokúton vagyunk.” Kertészfi Ágnes üvegművész alkotásai, a Novotny Béla belsőépítész tervezte környezet szelíden vezet minket. A domb mögött a kastély és a kápolna. Szertenézek az ünnepélyesen, lassan vonuló délutánban: Istenem, milyen könnyű, és mégis milyen nehéz közel lenni hozzád.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..