A védőfaktorokról II.

Pozitív identitás

– Pozitív jövőkép. Ki ne vágyott volna arra, hogy bizakodóan tekintsen a titokzatosnak tûnő és egyre gyorsabban közeledő jövő felé? A szülői, iskolai, kortársi, társadalmi hatások, az egyéni teljesítmények, a céltudatosság megjelenése segíthetik, erősíthetik a pozitív jövőkép kialakulását.

– Életcélok. Mi akarsz lenni, ha felnősz? Hány gyereket szeretnél? Hol élnél a legszívesebben? Milyen körülmények között? A serdülő számára ezek egyszerre lehetnek unalmasan ismétlődő kérdések, ugyanakkor belső kihívások is. Ha a fiatalnak céljai vannak az élettel, a jövővel kapcsolatban, az stabilitást adhat neki, még akkor is, ha a közvetlen környezete sem ismerheti ezeket az elképzeléseit.

– Önbecsülés, önbizalom. „Vagyok (már) valaki. Ez vagyok én. Igen, el tudom érni, ha akarom.” Ezeket a belső erősítő gondolatokat nem a becsvágy és az önzés táplálja, nem is a szerénytelenség, hanem a megalapozódó önismeret, a magabiztosság.

– Belső kontroll. „A szélsőséges érzelmek, indulatok ellenére ura tudok lenni a lelkemben zajló viharoknak, a gyûlöletnek, a rajongásnak.”

– Erő és kezdeményezőkészség. Gyakori a serdülők hajlama az apátiára, a visszahúzódásra, annak ellenére, hogy a versengés, a kezdeményezés lehetősége is vonzó számukra. Az utóbbiak, ha sikereket hoznak, erőforrássá válnak.


Társas identitás

– Tervezés és döntéshozó képesség.

A fiatalokkal beszélgetve sokszor meglepően határozott elképzelésekkel találkozhatunk a jövőjükkel, terveikkel kapcsolatban. Erre építeniük lehet és kell a szülőknek és a pedagógusoknak. Ennek ellenére gyakori, hogy a felnőttek elkedvetlenítik a fiatalokat, és nem fogadják megfelelően a számukra irreálisnak, elképzelhetetlennek látszó terveket.

– Interperszonális, kapcsolatteremtő készség.

Bár gyakran személytelennek tûnik, az internet világa sem nélkülözi ezt a fiatalokra jellemző készséget. A serdülők általában könnyen és szívesen létesítenek kapcsolatokat. Maga a kapcsolat – minőségétől eltekintve is – megtartó erőt képvisel.

– Kulturális kompetencia, azaz készség a különböző kultúrájú egyénekkel való kapcsolatteremtésre.

– Társas ellenálló készség, azaz a „nemet mondás” technikájának elsajátítása. Erre az értékre gyakran építenek az egészségfejlesztő és prevenciós programok.

– Hatékony konfliktusmegoldó képesség.

(Folytatjuk.)