A Vatikáni Titkos Levéltár megnyitásáról

A Vatikáni Titkos Levéltár megnyitását a tudósok számára elsőnek XIII. Leó pápa kezdte meg 1881-ben, és ezt utódai folytatták. Az volt az általánosan követett alapelv, hogy a tudósok számára az egymást követő pápaságok, nem pedig egy bizonyos meghatározott időszak dokumentumait tették hozzáférhetővé. (Más levéltárak esetében ez például 50, 70, 90 éves időszakra felosztva lehetséges).

A levéltár anyaga 2006 óta XI. Piusz pápaságának végéig, vagyis 1939. február 10-ig bezárólag kutatható. Hatalmas munkára van szükség ahhoz, hogy az archívumokat megnyissák a kutatók előtt. A dokumentáció előkészítése magában foglalja a különböző dokumentumfajták (jegyzőkönyvek, akták, borítékok, stb.) leírását, a lapok megszámozását. Biztonsági okokból minden egyes lapot le kell pecsételni, újra kell kötni a sérült vagy állagában veszélyeztetett aktákat. A katalogizálás és anyagrendezés hosszú és türelmet igénylő munka, amelyet korlátozott számú szakember végez, ezért bizonyos időre van szükség. Jelenleg a XII. Piusz pápaságára vonatkozó irattárat készítik elő a megnyitáshoz. Ennek dokumentumai három nagy csoportot alkotnak, amelyek mindegyike sajátos problematikával rendelkezik: 1) a pápai képviseletek archívumai, 2) az államtitkárság archívumai, 3) a római kongregációk és más szentszéki hivatalok archívumai. Összességükben körülbelül 16 millió, ha nem több papírlapról van szó. 15 430 borítékot, 2500 aktát kell előkészíteni. Sergio Pagano püspök, a Vatikáni Titkos Levéltár prefektusa a közelmúltban megállapította, hogy a jelenlegi feltételek mellett legalább hat-hét évre van szükség a munka elvégzéséhez.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..