A mostani alkalommal a konferencia a következő címet viseli: A vallás fenyegetés vagy remény társadalmaink számára? November 21. és 23. között Franciaország kulturális fővárosába, Lyonba mintegy háromezer érdeklődőt várnak. 1905-ben következett be az állam és az egyház kritikus szétválasztása, azóta Franciaországot laikus államnak tekinthetjük. Az elmúlt száz év azonban megérlelte a békés egymás mellett élést, aminek következtében mára az egyházmegyék, a püspökök és a katolikus hívek elismert, megbecsült résztvevői a társadalom életének. Több mint száz püspök működik Franciaországban, akik évente Lourdes-ban találkoznak, nyilatkozataikkal nemcsak saját híveikhez, hanem az egész táradalomhoz fordulnak. 1994-ben például a következő, magyarul is megjelent levélben fordultak az emberekhez: A hit ajánlása.
A Szociális Hetek elnevezésű szervezet évről évre nemzetközi konferenciákat szervez. 1994-ig főként belső, francia kérdésekkel foglalkoztak, azóta megnyíltak a világ felé. Elsősorban a korunkat foglalkoztató társadalmi kérdéseket vizsgálják vendégelőadók és számos meghívott részvételével. Tavaly a fenntartható fejlődés gondolatát elemezték keresztény szempontból: hogyan lehet ezt másként, a hit szemszögéből, nem pusztán gazdasági megközelítéssel szemlélni.
Immár százéves múltra tekinthet vissza a Szociális Hetek rendezvény, amely áthatja a francia keresztény gondolkodást. A szervezet működése nem korlátozódik nagy nemzetközi konferenciákra, hanem a különböző francia egyházmegyékben hasonló jellegű, helyi összejöveteleket is szerveznek. Ma ismét válaszolni kell korunk kihívásaira, s ebben a vallási tényezőnek jelentős szerep jut. Az egyház társadalmi tanításának kompendiuma mintegy útikönyvként szolgál a szociális hetek számára. Kijelöli azokat a területeket, ahol az egyház megszólalhat, sőt, meg kell szólalnia az emberek érdekében. Lyon, a mostani konferencia helyszíne a második században nagy keresztényüldözésnek volt helyszíne, sokan szenvedtek vértanúságot, ami új magvetést jelentett az egyház számára, amint Tertullianus, ókori író is fogalmazta. Gallia, az egyház legidősebb leánya – fogalmazott II. János Pál pápa első franciaországi útja során. Idén pedig XVI. Benedek pápa Lourdes-ot kereste föl, a jelenések százötvenedik évfordulóján. Európáról szólva sokszor beszélnek a szekularizációról, az elvilágiasodásról. Miközben ez igaz, ne feledjük el, az öreg kontinens életét meghatározza a különböző vallások, elsősorban a kereszténység jelenléte. De más vallások is egyre hangsúlyosabban vannak jelen, legerőteljesebben az iszlám.
Manapság Európát a pluralizmus jellemzi. Az Európai Unió, nagyvonalúságnak nevezhető módon, bármilyen vallási felekezet megjelenésére módot nyújt, ugyanakkor a vallásoknak -beleértve a kereszténységet, amely meghatározó az európai földrész számára, de főképpen az iszlámnak – figyelembe kell vennie azokat az adottságokat, amelyek a szükséges párbeszédhez és kommunikációhoz vezetnek. Ezt a folyamatot szeretné elősegíteni a mostani konferencia. Európa ne lássa fenyegetőnek a különféle vallások jelenlétét, hanem azt üzenje a világnak: a párbeszéd segítségével mozdítható elő az ember és az emberiség java Európában is, ahol, mint tudjuk, a közös alkotmánytervezet még mindig nem rendezte megnyugtatóan a vallásoknak – köztük markánsan – a kereszténységnek a szerepét. A konferencián szakértők, közéleti szereplők, a kulturális élet jeles alakjai szólalnak fel. Jelen lesz többek között Jacques Barrot, az Európai Bizottság elnökhelyettese, korábbi miniszter, Tony Blair, volt angol miniszterelnök, Philippe Barbarin érsek. Mellettük Jerome Vignon a Francia Szociális Hetek elnöke, Enzo Bianchi, a Bose közösség vezetője (teológus, aki ökumenikus szerzetesrendet alapított és vezet Észak-Itáliában), Paul Valadier jezsuita filozófusprofesszor, Paul-Michael Zulehner, bécsi teológus és szociológus (akit idehaza talán jobban ismernek), és sokan mások szólalnak fel: újságírók, jogászok, ökumenikus szereplők és más vallási képviselők. A szervezők meghívták az utóbbi években az EU-hoz csatlakozott országokat, köztük Magyarországot is. Magyarországról mintegy ötven, jobbára fiatal katolikus értelmiségi utazik Franciaországba a KIFE szervezésében.
Az ország különböző pontjairól olyanok vesznek részt az eseményen, akik, főként egyetemistaként, részt vesznek a katolikus ifjúsági mozgalomban. Bekapcsolódnak a konferencia műhelymunkáiba, ahol a média, a közélet, a tudomány, a vallásokkal való találkozás, korunk etikai kihívásai témaköröket szorosabban is megvitatják, majd üzenetet fogalmaznak meg a társadalom egyes rétegeihez. A hazai résztvevők munkája – miután meríthetnek az európai szintű gondolkodásból és probléma megközelítésből – elősegítheti az itthoni egészséges keresztény közéleti gondolkodást. Annál inkább, mert a Szociális Hetek célja az igazság keresése és megfogalmazása.
