A „titkos értelmű rózsa” májusi üzenete

Hogyan és miért kötődik ez a szép tavaszi hónap Jézus édesanyjához? – kérdezhetjük. A személyes megtapasztalásokban gyökerező egyik ok a tavasz szépsége, kibomló virágaival és a színek gazdagságával. Az Egyház a természet szépségét Máriával kapcsolta össze. A hívő képzelet, az ószövetségi Szentírásból kiindulva, Máriát szépnek nevezi. Az Énekek énekében olvasható, hogy a vőlegény dicséri a menyasszonyt, minden szépet és jót énekel róla: lelkes szavakkal említi kedvességét, hűségét és okosságát. A szerző a 4. fejezet 7. versében valami különöset, gyönyörűt akar mondani a kedveséről, és „teljesen szépnek” nevezi, mert nincs benne semmi hiány, semmi „folt”. Az Egyház a középkorban átvette ezt a szerelmi éneket, és a Boldogságos Szűz Máriára alkalmazta. A szöveg hatástörténetét nézve ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy májusban, „a legszebb hónapban” égi Édesanyánkra emlékezünk.
A történészek szerint a Loretói litánia eredete korai gyökerekre vezethető vissza. A szöveg az évszázadok folyamán csiszolódott, és így nyerte el mai formáját. A szentírási és bizánci képeket magában foglaló litániát nyilvánosan először a XVI. században, Loreto városában énekelték. A népi hagyomány szerint itt őrzik Szűz Mária egykori názáreti házát, melyet angyalok vittek Loretóba. A litánia is a városról kapta a nevét. Feljegyezték, hogy amikor Canisius Szent Péter 1558-ban ebben a városban járt, hallotta az éneket, és szövegét beillesztette a készülő imakönyvébe. Ezáltal vált szélesebb körben ismertté. Ha a litánia történetét nézzük, felfigyelhetünk arra is, hogy magában hordozza egyes történelmi korok nyomait. IX. Piusz pápa például a szeplőtelen fogantatásról szóló dogma kihirdetése után elrendelte, hogy a szövegbe illesszék be az „Áteredő bűn nélkül fogantatott Királyné” könyörgést. Később pedig XV. Piusz pápa fontosnak tartotta, hogy az I. világháború alatt a litániában szólítsák Jézus édesanyját „a Béke Királynéjának”. Végül egy magyar példa, amely jelzi a szöveg gazdagságát és időszerűségét: XIII. Leó pápa megengedte, hogy hazánkban az utolsó könyörgés a Magyarok Nagyasszonyához szóljon. Látható, hogy a litánia szövege a történelem folyamán az Egyház üdvösségtörténeti tapasztalatával együtt gazdagodott.
Mire tanít minket a Loretói litánia az új évezred kezdetén? Elsősorban arra, hogy nekünk is föl kell ismernünk Szűz Mária üzeneteit. Ezek közül az egyik éppen a szépsége, a tisztasága. Szűz Mária arra indíthat minket, hogy lelki tisztaságán keresztül közelebb kerüljünk Istenhez. A mai világban különösen nagy szükség van erre, mert a természettől elszakadt ember úgy gondolhatja, hogy maga is széppé teheti a világot. Holott a szépség Istentől származik, ezért nem létrehozni, hanem befogadni kell. Amikor Máriát „titkos értelmű rózsának” nevezzük, arra gondolhatunk, hogy éppen szépsége vezethet el minket Isten végtelen gazdagságához, amiből mi is részesedhetünk. Ha életét és őt magát úgy szemléljük, mint Isten által alkotott „titkos értelmű rózsát”, aki a legmélyebb titkok hordozója, az segít, hogy eljussunk a Szépség forrásához, Istenhez.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..