Az előadások több témakört is érintettek, a hittől elkezdve a pedagógiai módszereken át a hasznos kirándulások fontosságáig. Az előadás-sorozatot, amelyet a Természettudományi és a Matematika Tanszék szervezett, Beer Miklós püspök és Balázs Pál rektor nyitotta meg november 20-án. A tudományos konferencia nemzetközi jellegéből adódóan számos hazai és külföldi akadémikus, illetve egyetemi tanár vett részt, mint például a müncheni katolikus egyetem tanára, valamint Náray Szabó Gábor, Lányi András és Beran Ferenc. – Az iskolai oktatás eredményessége a hazai és nemzetközi felmérések alapján egyaránt csökken, különösen csökken a matematikai és a természettudományos oktatásban – mondta érdeklődésünkre az esemény egyik főszervezője, a matematika tanszék vezetője, Szemkeő Judit. – Közös érdekünk, hogy a hanyatlási folyamatot megállítsuk, hogy a környezeti értékek iránt felelős és értő nemzedéket neveljünk. „Az emberiség jövője a neveléstől függ. Csodálatos lehetőségek felé nyit kaput, de ugyanakkor szörnyű veszedelmeknek teszi ki az emberiséget” – írja egyik művében Szent-Györgyi Albert. A gondolatmenet folytatásaként a szerző felhívja a figyelmet arra, hogy szükség van valódi erkölcsi, esztétikai és szellemi értékeket megalapozó nevelésre.
Szemkeő Judit kiemelte, hogy az előadás-sorozat címének megválasztásával arra szerették volna felhívni mind a környezet értékeinek megóvására törekvő érdeklődők, mind a tudományok iránt elkötelezettek figyelmét, hogy a tanulók érdeklődésének felkeltése, felelősségtudatának erősítése fontos és közös feladat. Elmondása szerint minden előadó – akik között orvosok, teológusok, biológusok és vegyészek is voltak – véleménye egybehangzó volt arról, hogy nem elég a tudás továbbadása, nevelni is kell. Az emberiség boldogsága nem attól növekszik, hogy egyre többet fogyasztunk. A palesztin nemzeti egyetem egyik dékánja, aki matematikus és tantervfejlesztési szakember arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy a hagyományos tudást nem szabad elvetni, de feltétlenül figyelembe kell venni modern korunk külső körülményeit (TV, számítógép), és ezekkel az oktatást végző pedagógusnak fel kell tudni vennie a versenyt. Hatásos eredményt akkor érhetünk el, ha megőrizve fejlesztünk. Bemutatta, hogyan készítenek látványos szemléltetőeszközöket olcsón és hagyományos anyagokból. Mivel az előadások főleg a főiskolán hallgató leendő óvónőket és tanítókat célozták meg, minden előadó hangsúlyozta a folyamatos képzés fontosságát, valamint a „környezetükért és a következő generációkért érzett felelősséget” Ennek a felelősségérzetnek az alapja pedig nem más, mint a Vida Gábor előadásában szereplő „ökológiai lábnyom” fogalma, amely azt jelzi, hogy mennyit használunk ki és élünk fel a természetből. „Egy »fejlett világban« élő ember fogyasztása ma messze meghaladja azt a mennyiséget, mint amennyit meg tud termelni. Fogyasztásunk növelése mások, főleg a »harmadik « világban élők kárára történik, miközben a közvetlen környezetünket is tönkreteszi” – fogalmazott az előadó. Erre való megoldást mutatott be „a hagyományos gazdálkodási formák megőrzésének jelentőségéről és lehetőségéről” szóló szekció, amelyen az előadók mind a mezőgazdaság, mind az energiagazdálkodás szempontjából jelentősnek tartották a hagyományos gazdálkodási formák megismerését és megóvását. A hit és a tudomány látszólagos szembenállásáról kérdezve Szemkeő Judit elmondta: – Gyakran sokkal erőteljesebb szembenállást vélnek ma a „tanítványok” felfedezni a „mesterek” munkájában, mint amekkora ellentét valóban megfogalmazódott a tudományos eredményekben. Előadóink hangsúlyozták, hogy a huszadik század közepe óta egyre több természettudós vallotta azt, hogy a kutatások megerősítik őket hitükben. Az előadások során alkalom nyílott a vácrátóti botanikus kert meglátogatására is, ahol közvetlenül is megtapasztalhatták az érdeklődők a természetet, az előadások anyagából pedig DVD is készül, amely még idén elérhető lesz.
