A Szentírás több helyen katonák által mutatja meg Isten művét. Gondoljunk a századosra, aki ezekkel a szavakkal mutatott rá a megfeszített Üdvözítőre: „Ez az ember valóban Isten fia volt.” Az Apostolok cselekedetei pedig beszámol Kornéliusz százados keresztény hitre téréséről. A Szentírás nem foglal állást arról, kell-e katonaság vagy sem, s nem vonja kétségbe, hogy egy katona keresztény lehet. Magyarországon néhány esztendeje megszűnt a kötelező sorkatonai szolgálat, ennek következtében a honvédség létszáma jelentősen csökkent, de – annak ellenére, hogy békeidőket élünk – a magyar katonákra mégis sokrétű és gyakran veszélyes feladatok elvégzése vár. Európában és más földrészeken is missziós szolgálatot teljesítenek magyar honvédek. A katonák gyakran határhelyzetbe kerülnek, s ilyen életkörülmények között különösen szükségük lehet lelkigondozásra és támogatásra. A lelkipásztor sosem a háborút támogatja, sosem a fegyvereket áldja meg, hanem a nehéz élethelyzetben lévő embert – még ha az a másik oldalon állókhoz tartozik is. A tábori lelkészi szolgálat, a magyar társadalom összetételének megfelelően, katolikus, protestáns és izraelita területen végzi munkáját. A katolikus egyházban a katonák lelkipásztori ellátását II. János Pál pápa 1986-ban kiadott Spirituale militum curae kezdetű apostoli rendelkezése szabályozza. Erre is emlékeztetett Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek január 9-én, a budapesti Szent István-bazilikában, ahol Bíró László korábbi kalocsa–kecskeméti segédpüspököt katonai ordináriussá iktatták be.
Az 1994-ben újra felállított tábori püspökség harmadik főpásztorát 2008. november 20-án kelt bullájában nevezte ki XVI. Benedek pápa, s a szentmise kezdetén ezt olvasta fel Juliusz Janusz apostoli nuncius. Az ünnepségen megjelentek a magyar katolikus püspöki kar tagjai, Havril András tábornok, a Magyar Honvédség főparancsnoka, Füredi Károly, a Honvédelmi Minisztérium szakállamtitkára, számos lelkipásztor és hívő. A kinevezési bulla a következőképpen fogalmazza meg az új tábori püspök küldetését: „Amikor átveszed ezt a különleges lelkipásztori szolgálatot, Magyarok Nagyasszonyának, a Boldogságos Szűz Máriának oltalma alatt és Szent István király közbenjárására, a Szentlélek bőséges ajándékait kérjük számodra, melyek támogatásával és az ordinariátus papságának együttműködésével a rád bízott híveket szeretettel gondozd úgy, hogy ők megerősödve a mindennapos tanítástól, s főként Krisztus isteni parancsaiban jártasságot szerezve, gyakorolni tudják a lelki és emberi erényeket az egyház építésére, a polgárok védelmére és a nekünk oly kedves hazájuk szabadságának, fejlődésének és szilárd békéjének növekedésére.”
Juliusz Janusz apostoli nuncius köszöntőjében kiemelte: „Ezekben a bizonytalan és kritikus időkben azt kívánjuk neki, legyen annak a reménynek is a tanúja, amelyet Jézus, a Megváltó hozott nekünk.” Erdő Péter szentbeszédében hangsúlyozta: az egyház a katonákat és családtagjaikat elkíséri nehéz helyzetükben is. „Akkor is, ha otthonuktól távol, kietlen vidéken teljesítik kötelességüket. Ahogyan Jézus éppen ilyen helyzetben tudott és akart csodálatosan segíteni, úgy nekünk is az emberszerető Istennek ezzel a csodákra képes erejével és Jézus erőt sugárzó tanításával kell támogatnunk azokat, akik erre legjobban rászorulnak.”
Majd felhívta a figyelmet arra: „A tábori lelkészek személyében is Krisztus akar szólni az emberekhez… Sokszor aki az élet határhelyzeteibe kerül, annak a legnyitottabb a szíve az Örömhír befogadására.” A szentmise végén a honvédség, illetve a minisztérium nevében Füredi Károly szakállamtitkár, a protestáns tábori lelkészi szolgálat nevében Lackner Pál püspök köszöntötte az új főpásztort. Ő Szent Pálnak a rómaiakhoz írott leveléből idézte a következő gondolatot: „Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai.” Berta Tibor általános helynök a tábori lelkészek nevében köszöntötte az új főpásztort. „Kérjük püspök úrtól, hogy legyen vezetőnk és atyánk életünkben és szolgálatunkban, lássa meg buzgólkodásainkat, és bátran figyelmeztessen, ha ez lanyhulni látszik. Legyen olyan főpásztorunk, aki összetartó szeretetben egybegyűjti a rábízottakat, vagy katonásan fogalmazva még jobban összekovácsolja a katolikus tábori lelkészek közösségét.
Lássa meg, hogy a magyar katonák szolgálatukban nagyon gyakran a hősiességig menően odaadóak és nagylelkűek. Ők azok nagy számban, akik „a biztonságnak és a népek szabadságának szolgái” a világ számos pontján, ahogy a Spirituale militum curae kezdetű apostoli konstitúció megfogalmazta 1986-ban. Kívánom püspök úrnak, hogy világító példával és hősies odaadással hirdesse az áldott béke szolgálatát a fegyverek és katonák között.”
Bíró László püspök megköszönte a személye iránt megnyilvánuló szeretetet. Elmondta, kinevezésére másfél éves egyeztetések után került sor. Nem visel katonai rangot, hanem a Honvédelmi Minisztérium köztisztviselőjeként vezeti a jövőben az ordinariátust. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy azt az elköteleződést, amely szolgálatát eddig is jellemezte – különösen a családok gondozását – továbbra is küldetésének tekinti.
