A szív szava

A bibliai gondolkodásban a szív az isten- kapcsolat és a szeretet lakóhelye, az ember személyiségének hordozója. Amikor Salamon bölcsességet kér magának Istentől, akkor szó szerint ezt mondja: „Adj szolgádnak halló szívet” (2Krón 1,10). Amikor Izrael megtéréséről szól a próféta, így fogalmaz: „Elveszem kőszíveteket, és hússzívet adok nektek.” (Ez 11,19)

De a hétköznapi beszédben is szoros kapcsolatba hozzuk a szívet az érzelmeinkkel. Amikor nagyon szeretünk valakit, azt mondjuk, hogy érte dobog a szívünk. Aki nagy csalódást okozott, az összetörte a szívünket. Amikor nagyon megörülünk valakinek, akkor majd kiugrik a szívünk. Szívesen látjuk, akit szeretünk, és a szeretet nélküli embert szívtelennek nevezzük.


Kutatások igazolták, hogy a vallásos emberek körében ritkább az egészségre káros magatartás (dohányzás, alkoholfogyasztás), jobbak a megküzdési esélyeik az élet stresszhelyzeteivel szemben, és általában elégedettebbek, jobb érzelmi-szociális háló veszi őket körül. Mindezek fényében talán jobban érthetőek a bevezetőben leírt kutatás eredményei, ahogyan az is, hogy a „fejlett” országokban – ahol a legerősebb a piaci verseny, a legmagasabb a szétesett házasságok és családok száma – napjaink vezető haláloka a szívelégtelenség.

Nem csupán a keresztény vallás nyújt bizonyos védelmet a szívbetegségekkel szemben. Egy tízezer embert felölelő izraeli egészségfelmérés eredményei azt mutatták, hogy az életkorhoz igazított koronária betegség előfordulása 29/1000 volt az ortodox zsidók körében, 37/1000 a tradicionalista zsidók körében és 56/1000 a nem hívők között. Egy Indiában végzett vizsgálat pedig arra az eredményre jutott, hogy a koronária betegség kialakulásának kockázata hetven százalékkal alacsonyabb azok körében, akik rendszeresen imádkoznak vagy jógáznak.

Kétségtelenül nagyon sok tényező játszik szerepet abban, hogy valaki szívbeteg lesz-e vagy sem. Még összetettebb a kérdés egy nagyobb népességcsoport esetében. Finnországban például a táplálkozási szokások össztársadalmi megváltoztatásával és a dohányzás visszaszorításával is sikerült jelentősen csökkenteni a koszorúér-betegség előfordulását. Összességében mégis azt mondhatjuk, hogy a vallásosság inkább pozitív hatással van a szívbetegség kialakulásának megelőzésére.

Ha nem is tudományos-statisztikai módszerekkel, de ugyanezt figyelte meg Szent Ágoston is, ezért írja a Vallomásokban: „Magadnak teremtettél Uram minket, és nyugtalan a szívünk, míg el nem pihen benned.”

A szerző orvos-diakónus

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .