Bár Antall Józsefet személyesen nem is ismerte, lelkiismerete arra indította, hogy felkérését elfogadja, és a szabadon választott kormányban miniszteri feladatot lásson el. Az országért vállalt lelkiismereti felelősség volt az, amit Antall József jellemében magához hasonlónak ismert fel, és ez alapozta meg rövid idő alatt őszinte barátságukat.
Bánd német nemzetiségű szülötte magyar hazájához hű maradt, a diktatúra nehéz éveiben is a magyar jövőt szolgálva. A családban kapott nevelése és Tihany, a magyar bencés kultúra szellemisége alakította hitvalló, de nem hivalkodó keresztény katolikus mivoltát.
A konferencián Tarnai Richárd, a Pest Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja, a Barankovics István Alapítvány kurátora azt a mélyen keresztény vonását emelte ki, hogy szerényen és alázattal viselte a kudarcokat és a sikereket egyaránt. 1995-ben esélytelenül vállalta a köztársaságielnök-jelöltséget, 2000-ben pedig egy ciklusra az elnöki tisztet.
Síremlékének megáldásakor Erdő Péter bíboros többek között ezt mondta: „Öröm volt megtapasztalni derűs, nyitott, tágas hazaszeretetét. Felemelő volt látni hitének megvallását, mindenki iránti megbecsülését. Álljunk szelíden, szilárdan, szótlanul is beszélve, mint ez az emlékmű az embernek és magyarnak oly kiváló Mádl Ferenc elnök úr (1931–2011) sírja fölött.”
