A remény jele
Fotó: News.va

 

Jacques Hamelt tavaly július 26-án isz­la­mis­ta terroristák gyilkolták meg szentmise bemutatása közben a franciaországi Saint-Étienne-du-Rouvray település templomában. Do­mi­ni­que Lebrun, Rouen érseke a Vatikáni Rádiónak nyilatkozott a boldoggáavatási eljárás elindításáról.
„A híveket nagyon mélyen érintette a döntés, amely tulajdonképpen várható volt. Korábban már beszéltem arról, hogy ez (az eljárás megindítása) lehetséges, és most látom, hogy nemcsak a keresztény közösségből érkeznek ezzel kapcsolatban reakciók. Hamel atya esete azóta is hatással van az emberekre, nem felejtették el. Sőt, lassanként fénnyé, reménnyé válik, amire nagy szükségünk van” – mutatott rá a roueni püspök.
„A fájdalom továbbra is eleven elsősorban a család és a plébánia hívei számára, akik különösen közel álltak hozzá. Emellett az aggodalom is jelen van, mert a támadások folytatódnak, ahogy Svédországban és Egyiptomban láttuk a közelmúltban. Nem szűnnek az erőszak e megnyilvánulásai, amelyek különösen keresztény testvéreinket sújtják. Az egyiptomi koptokra gondolok, akikkel egységben érezzük magunkat” – hangsúlyozta a francia püspök.
A boldoggáavatási eljárás első lépéseiről szólva elmondta: „Megkezdődött az eljárás, beléptünk annak első nagy fázisába, amely az egyházmegyei vizsgálat szakasza. Ennek során összegyűjtjük az összes rendelkezésre álló dokumentumot, amelyeket teológusok vizsgálnak majd meg. Jacques Hamel írásairól, homíliáiról van itt szó. Meghallgatják majd életének és halálának tanúit, hozzátartozóit, más papokat és a plébánia híveit. Az egyházmegyei szakasz végén jelentést küldünk Rómába, amelyhez minden anyagot csatolunk. A Szentek Ügyeinek Kongregációja egy relátort választ, aki az összes dokumentumot egybegyűjti, és Hamel atya vértanúságának elismerése érdekében döntésre a pápa elé terjeszti” – tájékoztatott a roueni főpásztor.
A boldoggáavatási eljárás elindítását húsvét előtt jelentették be. „Nagyon meghatott, amikor a papoktól azt hallottam, hogy a hírt jól fogadják a plébániai közösségekben. Természetesen a seb továbbra is megmarad. A papok közül többen azt mondták: »Én is lehettem volna a helyében…« Nem egy apró pszichológiai és spirituális sebről van tehát szó. Ugyan­akkor nagy öröm az, hogy van egy ilyen útitársunk, aki életében rendkívül visszafogott volt, és most a remény jelévé vált mindannyiunk számára” – zárta az interjút Dominique Lebrun.

Forrás: Vatikáni Rádió