Életműve összegzésének ez felel meg: Inkább szolgálni kell a teremtést, mint uralkodni rajta. Hogy ellentmondana a Bibliának? A világ megismerése, az összefüggések feltárása: a „hódítás” a legnagyobb alázatot és tiszteletet követeli – és nem visszaélést…
Hildegárd zseniális kiválasztottja volt az égnek. Inkább művész, mint tudós; Isten „gazdag képzelettel és művészi érzékkel áldotta meg. Versei, dalai korának magas színvonalához tartoznak, daljátékát, Az erények körtáncát a rupertsburgi kolostorban és Bingenben játszották.
Tudományát napjainkban egyre inkább felismerik: időszerűsíti, amikor test és lélek harmonikus, egészséges „együttéléséről” beszél. A természettel és a gyógyítással foglalkozó, ma is érvényes észrevételei, tanácsai a táplálkozásban igazi felfedezések.
Misztikus személy volt, aki aggodalommal vetette papírra látomásos üzeneteit – az „isteni hangokat”. Amikor a pápa által megbízott szakértők nyilatkoztak róla, Clairvaux-i Bernát (a későbbi szent, misztikus) ezt írta III. Jenőnek: „Ezekben a nehéz időkben Isten egy szegény kolostori cellában fényt gyújtott, hogy vigasztaljon és utat mutasson. Szentséged nem tűrheti, hogy egy ilyen fényre hallgatás boruljon”. A levélre a válasz egyértelmű: „Látomásai nyilván isteni eredetűek, hivatása az, hogy tudását és sejtelmeit az embereknek továbbadja.” Hildegárd kételyei ettől kezdve szétfoszlottak. Három „látomásos műve”: Tudd az utat, Az érdemszerzés könyve és Az isteni művek könyve a teológiai irodalom számon tartott munkái. Természettel és gyógyítással foglalkozó írásaiért az első német orvosnőnek mondják, és a „XII. század csodájának”. A mai értelemben nem volt orvos, de kitűnő érzékkel ismerte fel a szerzetesi gyógyászati könyvek értékét.
Hildegárd mindig Isten jelenlétét, hatását hangsúlyozta, ha a gyógyászatban – sokszor megdöbbentő – „győzelemről” számolt be: „Az Úr minden teremtményében csodálatos művek rejtőznek, az állatokban, a halakban és a madarakban, a gyógyfüvekben, a virágokban, a fákban (…) Isten rejtett titkai munkálnak bennük, amelyeket egyetlen ember sem tudhat és érezhet, csak ha Isten maga sugalmazza neki.”
Gyógymódjait, receptjeit A természet patikája című könyv nyelvünkön is ismerteti. Költészetének meglepően modern, mély, spirituális hangját Szűz Máriához írt egyik himnuszának részletével igazoljuk, Polgár Anikó fordításában:
… Az Isten
a teremtés első napján
látta előre virágzásodat.
S téged, ó, dicséretre méltó,
arany szűz, saját szavával
megalkotott.
Ó, milyen hatalmassá lett
az ő erejében az oldalborda,
melyből Isten a nőt megalkotta:
ki minden ékességének
tükre lett
s minden teremtményének
átkarolója.
Személyisége igazi mesterként igazolta, amit bizonyára nem volt könnyű elfogadtatni egy apácának. Időnként kényes, nemesi származású (nem szerzetes) tanítványai panaszkodtak szigorúsága miatt. Haraggal néztek rá, mivel a kolostori szabályzatot elviselhetetlennek tartották… Pedig neki ez volt az elve: „A túlságosan szigorú aszkézis csak büszkeséget terem.” Bölcsességgel hirdette: „Mindent úgy kell elrendezni, hogy közben meg ne szökjék a szív öröme.”
