A csendes ima és az ebéd után a jelentéseket négy témakörbe csoportosítva (közösségi élet, küldetés és világiak, kezdeti képzés és központi intézmények, gazdasági ügyek) hatfős bizottságban tárgyalták meg. Április 8-án került sor a választásokra. A káptalan újabb négy évre Labancz Zsoltot választotta meg a tartományfőnöki tisztség betöltésére. A küldetésért felelős asszisztens Urbán József, a közösségekért felelős Wettstein József, a világiakért felelős Guba András és az ifjúságpasztorációért, valamint a hivatásgondozásért felelős asszisztens Szakál Ádám lett.
A magyar tartományt érintő első káptalant 1723-ban Nyitrán tartották. A kommunista diktatúra idején, 1943 és 1976 között nem tudtak tartományi káptalant összehívni. Azt követően háromévente, 1991-től pedig négyévente gyűltek össze káptalanra a piaristák.
Az idei tanácskozás alkalmával öt területre vonatkozóan fogalmaztak meg javaslatokat. A szerzetesi közösségi élettel kapcsolatban a tartományi szintű összetartozás erősítését és a konkrét helyi közösségek, a rendházak életének segítését tűzték ki célul. A küldetésre, a pedagógiai tevékenységre vonatkozóan a káptalan megerősítette az előző évek irányvonalait (evangelizáció, a szegénység különböző formái iránti nyitottság, képzések), és célkitűzésként fogalmazták meg a káptalani atyák: „szeretnénk tanulhatóvá tenni a piarista iskolát”. A világiak témakörében a kalazanciusi karizma fontossága került előtérbe, amely közösséget teremt a piarista szerzetesek és a világiak között. Az ifjúságpasztoráció területén a magyar tartomány a piarista rend által javasolt ifjúságpasztorációs forma, az úgynevezett Kalazancius mozgalom (Movimiento Calasanz ) hazai elindítását fogalmazta meg a jövő feladataként. A hivatásgondozás témájában a káptalan tagjai egyrészt a hivatásétosz fejlesztését tűzték ki célul, másrészt annak lehetőségeit vizsgálták meg, hogy miként lehet ma helyesen felkínálni a fiataloknak a piarista hivatást.
