A mindent eldöntő három százalék

„Az evoluciónak egyetlen olyan mozzanata sincs, amely megkérdőjelezhetné az állítást, miszerint „Isten akarta és teremtette az embert” – nyilatkozta az esemény kapcsán Giuseppe Tanzella-Nitti, a római Szent Kereszt Pápai Egyetem professzora. „Bolygónk biológiai panorámájában egyedülálló helyet foglal el az ember még akkor is, ha morfológiai szempontból az állatokhoz nagymértékben hasonlít. A csimpánzok genetikai állományának kilencvenhét százaléka az emberben is megtalálható, csakhogy a maradék három százalék jelenti mindazt, amit az egyház tanítása úgy definiál, hogy az ember Isten képmására teremtett lény, és szellemi lelke van. Ebben a három százalékban van jelen az évezredek technikai és tudományos fejlődése, a kultúra, a nyelv és mindaz, ami emberi világunkhoz anyagilag és szellemileg hozzátartozik” – fogalmazott Tanzella professzor, aki számára a kérdés nem az, hogy az ember hasonlít a majomra, hanem annak megértése, hogy miért ennyire különböző a két emlős fejlődéstörténete. Ez az a kérdés, amely nemcsak a teológusok és a tudományos kutatók, hanem mindenki számára szembeszökő.

Gianfranco Ravasi bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke a teológia és a filozófia, valamint a hit és a tudomány párbeszédének szükségességét hangsúlyozta. Önmagában sem a hit, sem a tudás nem elégséges az ember és a világegyetem titkának teljes megértéséhez. Ez a nemzetközi konferencia is bizonyítja, hogy a katolikus egyház nem tartja tanításával összeegyeztethetetlennek az evolúció elméletét. Ugyanakkor aggodalommal szemléli a darwinizmus ideológiai befolyását a társadalmi, gazdasági, etikai és gyógyászati folyamatok világában. Az egyház társadalmi tanításának fényében ugyanis elfogadhatatlan, hogy a fajok természetes kiválasztódásának elvét ezekre a területekre is kivetítsék, mert annak egyenes következménye a gyöngék, a védtelenek intézményes kirekesztése, végső olvasatban pedig a fajelmélet.