A megbékélésért imádkoztak

Három esztendővel ezelőtt, az esztergomi bazilikában találkoztak a két egyház vezetői, ahol ünnepélyesen bocsánatot kértek egymástól a másik fél ellen elkövetett bűnökért, és megkövették egymást. Amint tavaly, úgy az idei esztendőben is a két püspöki kar közös imanapot tartott a ferencesek gondozásában lévő Mátraverebély-Szentkúton. Ez alkalommal Szlovákiából Tomáš Galis zsolnai püspök érkezett az ünnepélyes szentmisére, amelyen részt vett Juliusz Janusz apostoli nuncius, Seregély István érsek és Varga Lajos váci segédpüspök is.

A püspöki konferencia 2006 augusztusában nyilvánította nemzeti kegyhellyé Mátraverebély-Szentkutat, ahol a hagyomány szerint Szent László király 1092-ben egy szakadékot átugratva megmenekült az őt üldöző kunok elől. Lovának patája helyén kút fakadt, melynek vizével később Szűz Mária meggyógyított egy néma pásztorfiút. Különös légkörben kerül sor az idei imanapra, mivel az európai parlamenti választások kampányában ismét felerősödtek Szlovákiában a magyarellenes hangok. Az egyház, annak vezetői, a hívek azonban nem az aktuális politikai hangulathoz igazítják nézeteiket, nem a politikusokra hallgatva imádkoznak, illetve vélekednek a más anyanyelvet beszélőkről. Az imanapra mintegy ezerhatszáz zarándok érkezett a nemzeti kegyhelyre, ahol felváltva szlovákul és magyarul imádkoztak Istenhez, Mária oltalmát kérve szlovákok és magyarok egyaránt. Sokan jöttek busszal a szomszédos országból, de érkeztek Kárpátaljáról is hívek, a ferencesek vezetésével.

A két nép közti ellentétnek Szentkúton nyoma sem volt. Két édesanya például békésen terelgette rosszcsont gyerekeit a kegytemplom előtt, egyikük szlovákul, a másik magyarul próbálta nevelni csemetéjét, miközben egymással vidáman beszélgettek. A Rimaszécsről, Tornaljáról és Hanváról érkezettekkel beszélgetve pedig kiderült, hogy szlovákok és magyarok békében élnek egymás mellett azon a vidéken, s van, ahol ugyanaz a pap mond misét a két nemzet nyelvén, más-más időben, tiszteletben tartva mindenkinek az anyanyelvét, melyen imádkozni szeretne. Az egyik asszony azonban szomorúan jegyezte meg: „Tudja uram, a nemzeti ellentétek szítása a politikusok érdekeit szolgálja. Mi, kisebb problémáktól eltekintve megvagyunk egymással, hiszen közös az Istenünk, de a gondjaink és az örömeink is…”

A Szentháromság vasárnapjának vigíliáján mondott szentmise kezdetén Juliusz Janusz apostoli nuncius is a közösről és nem a különbségekről beszélt. Mint mondta: az Atya, a Fiú és a Szentlélek misztikus egysége életpélda számunkra a szeretetben, a harmóniában és abban a közös akaratban, amely kizárólag arra irányul, hogy jót tegyünk másokkal. Minden alkalommal, amikor keresztet vetünk, mi is kifejezzük, hogy a Szentháromság akarata szerint akarunk élni. Isten akarata pedig az, hogy úgy éljünk, mint egy család, hiszen a keresztségben mindnyájan egy család tagjai vagyunk. A mi Istenhez tartozó, családi felelősségünk azonban nemcsak azt kívánja, hogy e két nép testvérként éljen. Kötelességünk kérni Istent és az ő édesanyját, hogy segítsen megélni és tisztelni országaink keresztény gyökereit, és előmozdítani az egyház iránti megbecsülést egész Európában.

A szentmisén az evangélium, a könyörgések a két ország nyelvén, az énekek váltakozva magyarul és szlovákul hangzottak el. Tomáš Galis püspök szlovák nyelvű beszédét Varga Lajos püspök magyarul olvasta fel. Az ünnepi szónok, a zsolnai egyházmegye főpásztora többek közt e szavakkal fordult a két nép zarándokaihoz:
„Hadd fejezzem ki örömömet, hogy e mindkét nemzet számára jelentős kegyhelyen, Mátraverebély-Szentkúton veletek együtt ünnepelhetem az Eucharisztiát. Örömömet fokozza a tudat, hogy e mostani zarándoklat a megbékélésről szóló nyilatkozat jegyében zajlik, a magyar és a szlovák püspöki konferencia közös programjának keretében. Zsolnáról jövök, Szlovákia legfiatalabb római katolikus egyházmegyéjéből, mely 2008. február 14-én jött létre a szlovákiai egyházmegyék újrarendezése során. Így nemcsak saját üdvözletemet hozom, hanem híveinkét is, valamint püspökeinkét, akik ma Nagyszombatban gyűltek össze az új nagyszombati érsek, Róbert Bezák felszentelésének ünnepén. A Krisztushoz való hűség és az ő édesanyja iránti szeretet köti össze a keresztény Európát, így a mi nemzeteinket, Magyarországot és Szlovákiát is. Századokon át ezt az alapot erősítette Krisztus evangéliuma, emberi példája és a történelem és államok fejlődésében betöltött szerepe. Szükséges, hogy ma ezt még inkább tudatosítsuk magunkban. A történelem arra tanít bennünket, hogy a következetesen megélt kereszténység nemcsak a szentség felé vezető út, hanem a nemzetek felemelkedésének és közeledésének útja is. Ezért könyörgünk Szent Istvánhoz, Szent Imréhez, Szent Szórádhoz és Benedekhez, Boldog Mórhoz, a kassai vértanúkhoz és nemzeteink többi szentjéhez is, hogy országaink testvéri szeretetben éljenek…. Nemzeteink keresztény gyökerei közösek, ugyanazokon az értékeken nevelkedtek, melyek a keresztény Európa népeit kötik össze. Ezért tiszteljük az olyan tudósok életművét, mint Pázmány Péter, Szelepcsényi György, Szöllősi Benedek, Szentiványi Márton, Timon Sámuel, Palkovics György, Rudnay Sándor, Bartakovics Béla és mások, hogy e tisztelet segítsen bennünket a magyar- szlovák lelki egység megélésében.”

A szentmise vége felé eleredt az eső, ezért a szabadtéri oltárnál bemutatott szentmise végén mondott áldás után a papság, az asszisztencia és a hívek egy része bevonult a kegytemplomba, hogy a két országot, ismételten mindkét nép védelmezőjének, Máriának oltalmába ajánlják. Seregély István nyugalmazott egri érsek és Tomáš Galis püspök a Magyarok Nagyasszonya és a Szlovák Nemzet Anyja támogatását kérte, hogy az egymás iránti megbecsülés segítségével képesek legyünk megszabadulni a gőgtől és a kicsinyességtől, ami minden szembenállás forrása, annak érdekében, hogy a Kárpát-medence népei közösen tapasztalhassák meg Isten jóságát, és legyen bátorságunk kimondani a bocsánatkérés és a megbocsátás szavait, s tudjanak egykori és mostani sérelmeikért kölcsönösen megbocsátani.

A szentmisét követően sajtótájékoztatót tartott Seregély István érsek és Tomáš Galis. Újságírói kérdésre válaszolva a szlovák főpásztor elmondta, a hívek közötti közeledés példát mutathat az egyházhoz nem kötődő embereknek is, majd hozzátette – amennyiben megvan bennük az ehhez szükséges akarat.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.