Hiszen ahogyan Erdő Péter bíboros is megfogalmazta a kiállítás megnyitóján, november 21-én köszöntőjében: nemzetünk, magyar kultúránk és a Szentírás – a benne kifejeződő vallási és kulturális örökség – több mint ezer éve összetartoznak. Eleven párbeszéd volt közöttük, és van ma is, nemcsak az irodalomban, de a képző- és iparművészetben is. Ez a kiállítás kiemelkedő a Biblia éve programjai között, mert valójában nemcsak a Biblia és a kultúra, hanem a Biblia és az élet összetartozását szemlélteti.
Nehéz elképzelni, mit mesélhet ez a tárlat egy nem hívő, a Szentírást nem ismerő embernek. Vajon észreveszi-e, hogy a kiállítást nem egyszerűen a könyvek szeretete hozta létre, hanem a kapocs, amely összeköti a embert Isten igéjével. A kiállítás kurátora, Gáborjáni Szabó Botond szerint az, hogy egy számukra szent könyvről kellett kiállítást készíteni, azokra is gondolva, akik jóformán nem is hallottak róla, sokszor nehézséget okozott. Mégis – valljuk meg, világi intézménytől szokatlanul – valódi tanúságtevő tárlatot hoztak létre: olyat, amely felmutatja a Biblia igazi csodáját. Azt, amit a kiállítás címe is hirdet, és amire Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke is rámutatott megnyitó beszédében: bár számos művészeti alkotás hordoz felbecsülhetetlen történelmi és művészettörténeti értékeket, ám a Biblia sokkal több ennél. Ez az egyetlen könyv, „mely örök életet ád”.
A tárlat, amelynek anyagához a világi és egyházi közgyűjtemények egyaránt hozzájárultak, a Biblia éve alkalmából, ugyanakkor az Országos Széchényi Könyvtár reneszánsz évet lezáró eseményeként jött létre.
– Az ilyen kulturális évadok, bár kampányjellegűek, mégis sok mindenre lehetőséget adnak. Ugyanakkor a Biblia éve mondanivalója nem kampányszerű, hiszen ha a Szentírás tartalmát megmutatjuk, egy stabil értékrendet mutatunk fel – mondta Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója. – Emellett a Biblia kapcsolódik az UNESCO által 2009-re meghirdetett nyelvek évéhez is. A bibliafordítóknak egy olyan nyelven kellett alkotniuk, amely előttük a ma ismert formában nem is létezett. Az ő munkájuk során jutott a magyar kultúra az eszköztárhoz, amit anyanyelvnek nevezhetünk.
Szent Pál levelei első teljes fordításának elején ez áll: „Vegyétek hát kezetekbe Pált, aki már nem zsidó vagy görög, hanem magyar.” Elsőként ezt az időt idézi meg a kiállítás – a latin Bibliából szavanként születő magyar nyelvű kultúra korát. Szent István törvénykönyvének egy részlete fogadja a tárlat legelején a látogatót, amelyben első királyunk előírja a templomok látogatását. A néphez eleinte így juthatott el Isten igéje, amelyet az elkövetkező évszázadok során a kimondott szónál már maradandóbb módon is tovább akartak adni. A kiállításon ott a Halotti beszéd másolata, a magyar nyelvet „próbálgató” biblikus kódexek, majd az első teljes szentírásfordítások. Vizsoly, Várad, Kolozsvár, Debrecen, Nagyszombat nyomdáiból, de külföldi városok, mint Strasbourg, Hanau vagy Krakkó műhelyeiből kikerült, sokszor képzőművészeti kincsnek is beillő nyomtatványok, ó- és újszövetségek, magyarázatok, hitviták, illetve izraelita és ortodox fordítások egész sora bizonyítja, nyugati kultúránk valóban a Szentírásban gyökeredzik. A Biblia szavaiból pedig közben megszületett a szépirodalom, amelynek emlékei közé Ady Endre széttépett Bibliája éppúgy hozzátartozik, mint Pilinszky János Apokrifjének kézirata.
A kiállítás a könyvek könyve képző- és iparművészettel való összetartozását is igyekszik szemléltetni a magyar festészet néhány kimagasló darabjának, illetve kortárs művészek alkotásainak bemutatásával – ráirányítva a figyelmet arra, hogy a Biblia és a kultúra kapcsolata korántsem ért véget.
– A Biblia éve a legkülönfélébb háttérrel rendelkező embereket arra hívja, hogy újra felfedezzék a Szentírást. Többek között azt is, hogy a Biblia a magyar kultúra középpontjában van – mutatott rá a kiállítás megnyitó ünnepségén Miller Milloy, a United Bible Societies főtitkára. – De mindenekelőtt arra hív, hogy az evangéliumot visszaállítsuk személyes, mindennapi életünk középpontjába is.
(A Biblia Sacra Hungarica – A könyv „mely örök életet ád” című kiállítás március 29-ig várja a látogatókat.)
