A magyar gyökér ereje

Kern Magdolna 1931-ben, Somogyhárs-hegyen született. Hívő, mélyen vallásos, sokgyermekes családban élt, ahol mélyen a lelkébe ivódtak az imádságok, és főként a magyar népénekek. 1948-ban került az akkori NDK területére, ahonnan egy évvel később a bajor Oberpfalz vidékére menekült. Egyik húga, Anna Weiden közelében él a családjával. Az akkor tizennyolc éves leány rátalált a mallersdorfi nővérek – elsősorban kórházi szolgálatot ellátó – közösségére, ahol 1954-ben tett örökfogadalmat. Több helyen is dolgozott, ezután került a zwieseli stációjukba, melynek 1972 óta látja el vezetését. Több mint hatvan éve nem járt hazájában. Ha valaki hazulról érkezik, akkor honvágya támad, minden érdekli, ami hírértékű Magyarországról. Ennyi bajor földön eltöltött évtized után magyarul beszélni nem nagyon mer, ám ha magyar énekeket kezdünk el énekelni, biztos kiejtéssel, pontosan emlékezve a strófákra, kitárt szívvel dalol. Amikor a „Boldogasszony Anyánk” édes hazánkról szóló soraihoz érünk, könnycseppek jelennek meg az arcán. Imma nővér rendi szolgálatában, mindenkivel jót téve, sokaknak bőven ajándékozva, imádkozva, betegeket gondozva, csöndesen, szelíden a tőlünk elszármazott nagy szentek nyomaiban jár. Egészen olyan, mint több Árpád-házi szentünk: Erzsébet Thüringiában, Boldog Erzsébet a svájci Töss kolostorában, Kinga és Hedvig királyné Lengyelországban, Skóciai Szent Margit Edinburghban. Életáldozata egyszerre táplálja a német egyházat és öregbíti a magyarság jó hírét, azaz szolgálja Isten dicsőségét a világegyházban.

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .