A magától növekvő mag

A szentírástudósok úgy vélekednek, korán megszülethetett Galileában egy írott gyűjtemény, amely főképpen Jézus példabeszédeit tartalmazta, és amelyet evangéliuma írásakor használt Máté és Lukács. Márk talán nem ismerte ezt a szöveget, ezért szerepel csak kevés példabeszéd örömhírében. Ezek közül a magvetőről és a mustármagról szóló történet az említett gyűjteményben is szerepel, viszont a „magától növekvő magról” szóló rövid példázat csak Márk evangéliumában található.
E szép kis példabeszédhez szeretnék néhány gondolatot fűzni. A szöveg hasonlít a magvetőről szóló példabeszédhez, de különbözik is attól. A magvetős példázat magyarázatában Jézus megmondja: a magvető – ő maga. A márki példabeszédben viszont nincs meghatározva a magvető, Jézus csak azt mondja, „az ember”. Nem a személyen van tehát a hangsúly, hanem a mag csodálatos erején. Mintha csak az lenne fontos, hogy a magot elvessék. Utána a magvető akár aludhat is, a mag „magától” kikel, majd növekszik, hajtás, kalász, érett mag lesz belőle. Amikor pedig eljön az aratás ideje, jöhet az arató a sarlóval, hogy a drága termést begyűjtse magtárába.
Szinte látjuk a fiatal Jézust, amint a názáreti búzaföldek között járkálva csodálattal nézi a búza növekedését. Először megjelenik a kis, zöld hajtás, aztán kezd nőni, kalászt hajt, megsárgul. Tengerként hullámzik az aranyos búzamező a szélben, hívogatja az aratókat: jöjjön már a kasza, megérett a termés, abból lesz a mindennapi kenyér, az élet. Mindez pedig az elvetett mag csodás erejéből származik.
Jézus, amikor Isten országának, uralmának eljöveteléről akart beszélni, e „magától” növekvő mag történetével példázta azt. Eszünkbe jut Reményik Sándor Kegyelem című verse, amelyben a legfontosabb szó: a „magától”. „Akkor megnyílik magától az ég./… Akkor – magától – szűnik a vihar,/ akkor – magától – minden elcsitul,/ akkor – magától éled a remény./… Ez a magától: ez a kegyelem.” Jézusnak e kis példabeszéde is ezt hangsúlyozza. Mert emberé a küzdelem, de Istené az áldás. Ne nyugtalankodjunk! Isten igéjének magjából biztosan felnő a búza, megtelik Isten magtára.