 |
|
Csákovics Gyula polgármester és Tarr Péter iskolaigazgató Fotó: Zsille |
Az első ásatások – veszi át a szót Csákovics Gyula polgármester – az 1970- es években kezdődtek, Bakay Kornél régészprofesszor vezetésével, majd a nyolcvanas években Bárdos Edit vette át tőle a feladatot. Középiskolás diákként rövid ideig én is segédkeztem az ásatásoknál, ám ennél sokkal fontosabb családi kötődés, hogy annak idején dédapám, Csákovics József figyelt fel az első, mezőgazdasági munkálatok során előkerült tárgyakra. A temető eddig feltárt része ugyanis egy búzamezőn volt, amely a világháború után a helyi téeszhez tartozott. Gyerekkoromban láttam légi felvételeket, amelyeken tisztán kivehető volt a sírok elhelyezkedése, ugyanis azokon a foltokon – szinte megmagyarázhatatlan módon – még ezer év elteltével is más a növények színe. Ám nem kizárólag szántás során kerültek elő érdekes leletek: egy-egy kiadósabb eső emberi csontokat mosott elő a dűlőút oldalából… A hetvenes évek óta folyó munkálatok során mostanáig kétezer-ötszáz sírt tártak fel, de a szakemberek feltételezése szerint még legalább ugyanannyi rejtezik a földben. Ennél is izgalmasabb, hogy a történészek egybehangzó véleménye szerint valószínűleg e helyen volt a legjelentősebb avar fejedelem, Baján kagán (565-602) állandó szálláshelye – az ő sírja is ezen a környéken lehet.
Dacára annak, hogy a feltárt sírokat a korábbi századok fiai már kifosztották, az átlagos tálak és kancsók mellett igen jelentős értékek is felszínre bukkantak. Ilyen például egy Bizáncban készült arany berakásos ezüstkancsó, amely nyilván sarcként lett az avarok tulajdona. Az előkerült leletek nagyon fontos tárgyi bizonyítékok, és bízvást megérdemelnék, hogy a nagyközönség is megismerhesse őket. A sok száz műtárgyat pénz és megfelelő hely hiányában jelenleg sajnos méltatlan körülmények között, zsákokban tárolják Kaposvárott. A település egyik régóta dédelgetett álma valósulna meg azzal, ha a helyszínen kiállíthatnánk ezt a rendkívül jelentős kincset.
 |
|
A leletek egy részét az iskolában őrzik Fotó: Tarr Péter |
A városi könyvtár – teszi hozzá Tarr Péter – nemrégiben új épületbe költözött, amely az iskola területén található: ezáltal a könyvtári szakfeladat is az iskolához került. Polgármesterünk ötlete nyomán a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága – ezzel is kinyilvánítva segítő, együttműködő szándékát – egy kis ízelítőt küldött Zamárdiba az itt talált műtárgyakból (Piller Dezső helybéli tanár, városunk díszpolgára gyűjteményéből), nem kizárólag az avar kori, de a római és honfoglalás kori leletekből is. E régészeti „kincseket” iskolánk egyik vitrinében őrizzük.
Az elmúlt hetekben – zárja beszélgetésünket Csákovics Gyula – új lendületet kapott a Zamárdiban kialakítandó avar múzeum ügye. A nemzetközi hírű műgyűjtő, Zelnik István szoros szálakkal kötődik településünkhöz, és szakértőként is felkarolta a feltárásokat, illetve a leletanyag bemutatását. Az ő személyes elkötelezettsége egyfajta biztosíték terveink megvalósítására. Célunk, hogy Zamárdi neve hallatán az emberek ne csupán a Balatonra gondoljanak, de arra is: e település területén található a Kárpát-medence legjelentősebb avar kori leletegyüttese.
