A program során bűnbánati liturgia, kiscsoportos beszélgetések, előadás, „bogozás”, szentmisék segítették a találkozó eredményességét. A nyitó szentmisén Bosák Nándor püspök bátorította a közösségek tagjait kapcsolataik erősítésére, az összetartozás evangéliumi megélésére, mélyítésére, majd jelképesen közösen hálót szőttek, mindenki hozzákötötte a maga kis „közösségét” a nagy hálóhoz a bemutatkozás során. Debrecenben immár két éve minden második hónapban „hálós miséket” tartanak azzal a céllal, hogy az egyes plébániák ne éljenek elszigetelten, hanem nyissanak egymás felé, szerezzenek tudomást más közösségek programjairól – tájékoztatott Báránkó Andrásné debreceni koordinátor. A „bogozó” csoportban minden plébániáról vannak képviselők, akik rendszeresen találkoznak, és viszik a helyi közösségeiknek a hírt. Debrecenben nagyon sok közösség működik, van olyan plébánia, ahol mintegy harminc csoport van jelen. Előfordul ugyanakkor, hogy plébánián belül nincs „átjárás” a csoportok között.
A Háló segít
Gaga Zsuzsa országos vezetőségi tag, az északkeleti régió koordinátora arra a tizennyolc évvel ezelőtt megalakult Hálóra emlékezett, amikor Budapesten bázisközösségek találkoztak, mert úgy érezték, hogy elszigetelődnek egymástól. Később egyre több határon túli közösség is csatlakozott a nagy Hálóhoz. Az első években csak egy-két találkozót rendeztek, ebben az évben már hetven alkalommal jöttek össze a közösségek képviselői. Négytagú vezetőség koordinálja és hozza meg a Kárpát-medencei Hálót érintő stratégiai döntéseket. Minden országnak van felelőse, az ő munkatársaik a Kárpát-medencében jelenleg is segítő százötven „bogozó”. A Háló nem új mozgalom, nem új lelkiség, hanem a meglévő közösségeket összefogja, erősíti, munkájukat segíti – fejtette ki Gaga Zsuzsa. A tapasztalatok mutatják, hogy szükség van a Hálóra, a közösségek kapcsolatára, hiszen számtalan alkalommal tudnak segíteni egymásnak – „átnyúlva” az országhatárok fölött is. Nagyon sok „szövetség”, testvérváros, baráti kapcsolat alakult már eddig is. Amikor Kárpátalján árvíz volt, a legelső szállítmányok éppen a Hálón keresztül jutottak el egyenesen a plébániákra. Majd amikor Erdélyben volt az árvíz, a kárpátaljaiak adakoztak.
Örök életre születés-nap
Oláh Miklós hajdúszoboszlói görög katolikus parókus rendszeres résztvevője a debreceni hálós miséknek, előadásában a közösség, az egység kiemelkedő szerepét „bogozta”. Kiemelte, hogy nemcsak vasárnap, hanem keresztelkedésünk óta életünk minden pillanatában és helyzetében társai vagyunk egymásnak Isten közösségében. Mindannyian ünnepeljük a születésnapunkat, ami a földi, a mulandó életre való születésünk pillanatát, napját ünnepli. De ünnepeljük-e a keresztelésünk napját, ami örök életünk kezdetét jelenti? A keresztelés nagyobb esemény – emelte ki a parókus, és bátorította a jelenlévőket: szenteljenek nagyobb figyelmet eme jeles napnak is. – A közösség, szabad egyének önkéntes társulása – fogalmazott Oláh Miklós, majd hozzátette -, a szabadság Isten „találmánya”. Ő a Szentírás szavain keresztül útmutatást adott, és az egyén szabadon dönthet, hogy azt elfogadja vagy sem.
Közösségek közössége
A Háló a közösségek közössége, az egyház megvalósulása a mindennapokban. Olyan, mint a kovász, a fény, a só, amely a nagy tömegbe helyezkedik, hogy azt áthassa, megváltoztassa. Oláh Miklós továbbá felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy a közösség 102, a szövetség 57, és az együtt kifejezés 607 helyen fejezi ki Isten szándékát a Szentírásban. A közösség alapfeltétele a létezésnek, az együttműködésnek, különben elpusztulunk. A manapság különösen a fiatalok körében divatos „tömegélés” menekülés a helytállás, a bátorság, a feladat elől.
