Közölte azt is, hogy egy tavalyi felmérés szerint a társadalom több mint 80 százaléka pozitívan értékeli és fontosnak tartja az egyházak, a keresztény felekezetek munkáját, társadalmi jelenlétét, és a kormány szerint is kiemelten fontosak azok a közfeladatok, amiket az egyházak az egészségügyi, a szociális-gyermekvédelmi, valamint az oktatási területen vállalnak. Ezért az egyházi fenntartású kórházak szakdolgozói is részesülnek a béremelésben, az egyházi felsőoktatási intézményekben is emelkedik a hallgatói normatíva, az iskolákban pedig ingyenes lesz a tankönyvellátás. Emellett az egyházi szociális intézmények finanszírozása kiszámíthatóbbá válik – fűzte hozzá az államtitkár.
A részletekről szólva elmondta: az egyházak által fenntartott kórházak ápolói is megkapják az augusztus eleji 8 százalékos, valamint a jövő januári 13 százalékos és a novemberi 16,5 százalékos béremelést. A béremelés összesen 81 ezer szakdolgozót és 4000 védőnőt érint, a kormány pedig 2020-ban 82 milliárdot fordít rá – tette hozzá.
Jelezte továbbá, hogy az önkormányzati, a civil és az egyházi fenntartású szociális intézmények működése kiszámíthatóbb és biztonságosabb lesz azáltal, hogy a minimálbér emelkedéséből származó többletterhet az állam jövőre már nem csak átvállalja, hanem beépíti a normatív finanszírozásba. Így a nem állami fenntartókat megillető szakellátások normatívája az elismert létszámhoz kapcsolódó bér szerint 2,6 millió forintról 3,8 millióra emelkedik, ami 48 százalékos növekedést jelent.
Az oktatás területén két nagy, az egyházi fenntartású intézményeket is érintő változásról számolt be az államtitkár: a felsőoktatási hallgatói normatíva – az idén februári, 8 százalékos emelés után – 2020-tól mintegy 30 százalékkal lesz több, ami számszerűsítve annyit jelent, hogy a korábbi 119 ezer forintról februárban 128 520 forintra, jövőre pedig 166 600 forintra nő a hallgatói normatíva. Szintén érinti az egyházi iskolákat, hogy teljes körűvé válik az ingyenes tankönyvellátás – fűzte hozzá.
Soltész Miklós kitért a nemzetiségek támogatására is; hangsúlyozta, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek az ország állampolgárai, fontos szereplői és résztvevői az ország életének, ezért segíteni szeretnék őket, hogy megmaradjon kultúrájuk, nyelvük, hitoktatásuk. Támogatásuk jövőre 18 százalékkal emelkedik, amit két területre tudnak fordítani: köznevelési intézményeik további felújítására – az elmúlt években ugyanis meghétszereződött az általuk fönntartott óvodák és iskolák száma –, valamint a nemzetiségi pedagógusok ösztöndíjának támogatására. Soltész Miklós megjegyezte, hogy a nemzetiségi terület támogatása 2010–2020 között majdnem megnégyszereződött, ilyen mértékű emelkedésre pedig eddig még nem volt példa.
