2012 októberében a jeruzsálemi latin patriarchátus bejelentette, hogy a szentföldi latin katolikusok ezentúl a keleti egyházak legtöbbjében érvényben lévő Julián-naptár szerint ünnepelik a húsvétot, nem pedig a többi katolikus egyház által követett Gergely-naptár szerint. Ezt a lehetőséget a Szentszék azóta kiterjesztette a Szentföld összes keresztényére.
Egyetlen kivétel Jeruzsálem és a betlehemi régió maradt, itt ugyanis a különböző keresztény felekezetek által közösen használt szent helyeken lehetetlen valamennyi felekezet ünnepeit azonos időben megtartani.
A húsvét időpontját a 325-ös niceai zsinat határozta meg, s tette minden keresztény számára a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnapra. A keleti egyházak által használt Julián naptár és a Nyugaton érvényben lévő Gergely-naptár között azonban tizenhárom nap eltérés van, így a valóságban a keleti és a nyugati húsvét csak ritkán esik egybe.
2014 épp egy ilyen kivételes év: húsvétvasárnap idén a Julián és a Gergely-naptár szerint is április 20-ára esik. Ha továbbra is marad a jelenlegi számítási mód, akkor legközelebb 2017-ben, majd 2034-ben lesz ilyen egybeesés.