Könyvtárosként különösen kedveli a helytörténeti kiadványokat. Ezzel magyarázható, hogy egy jó nevű, múlt század eleji építészdinasztia nyomába eredt?
– Ezzel is, de nem csak ezzel. A kutatás és az írás olyan volt számomra, mint egy mese: a kihívások szüntelenül sokasodtak, és a végén már nem lehetett a könyvet nem megírni. Lamping József személyével teljesen véletlenül találkoztam 2010 körül, amikor virtuális kiállítást készítettem a Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár honlapjára, A szecesszió Kaposváron címmel. A helyi mesterek kutatása közben döbbentem rá, hogy a XX. század elején élt Kaposváron egy építész, aki számos lakó- és középületet tervezett, melyek ma is meghatározzák a városképet. Rácsodálkoztam nagy esztétikai igényességgel, mérnöki hozzáértéssel létrehozott épületeire, és elkezdtem kutatni a személye után. A korabeli újságokban és Zádor Mihály Kaposvár építészettörténetéről szóló könyvében megtaláltam a nevét, de munkásságáról semmilyen összefoglaló írást nem sikerült föllelnem. Neve a helytörténetben ismeretlen volt. A kutatásaim során eljutottam Lamping József unokáihoz, Tamáshoz és Judithoz. Ők hűséggel őrizték nagyapjuk életművének megmaradt dokumentumait: terveket, leveleket, fotókat, rajzokat. Tamás segítségével összeállítottam az építész vázlatos életrajzát és főbb műveinek jegyzékét, ami felkerült a megyei könyvtár honlapjára, a kaposvári szecessziós épületeket bemutató anyagba, a helyi mesterek közé. Ez képezte az alapját a Wikipédia szabad lexikonba írt szócikknek. 2010-ben elkészült a belvárosban az építész legjelentősebb középületének, az egykori Mozgóképszínháznak, a mai Szivárvány Kultúrpalotának a felújítása, L. Balogh Krisztina tervei szerint. Lamping József neve lassan kezdett kilépni a múlt homályából. A kaposvári Építőipari, Faipari Szakképző Iskolát 2015 júniusában róla nevezték el. Erre az ünnepi alkalomra egy húsz tablóból álló kiállítást rendeztünk az építész életéről és munkásságáról, ifj. Lőrincz Ferenc építész-fotográfussal. A tablók szövegeinek összeállítása során felhasználtam akkor már többéves kutatási eredményeimet. Ekkorra sikerült annyi adatot összegyűjtenem a Lamping-építészdinasztiáról, hogy meg tudtam írni a Somogy megyei értéktár gyűjteménye számára Lamping Ádám és fia, Lamping József tevékenységének összefoglalását is.
Jól tudom, hogy szakdolgozatának is ez lett a témája?
– Igen. A Pécsi Tudományegyetemen a kulturális örökség tanulmányok szak épített örökség szakirányán kaptam diplomát mesterszakon, 2016-ban. Lamping Józseffel foglalkozott a szakdolgozatom, amelyet bírálóim kiadásra javasoltak. Csoporttársaim és a városi főépítész biztatására nekiálltam kutatni a Lamping által tervezett és épített iskolákat, templomokat, középületeket. Ezek feltérképezését, az adatok pontosítását több éven keresztül végeztem a Somogy, a Baranya és a Tolna Megyei Levéltárban. A katolikus iskolák adatait a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár és a Pécsi Érseki Levéltár anyagában kutattam. 2016 őszétől végiglátogattam azokat a községeket, ahol tervezett és épített Lamping József. A polgármesterek, a helyi kutatók és a papok segítségével sok új adatot találtam, amelyeket be tudtam építeni a munkába. A Nemzeti Kulturális Alap pályázatán alkotói támogatást nyertem, és munkahelyem lehetőséget kapott a Lamping József 1881–1939 – A század eleji Kaposvár építésze című kötet megjelentetésére.
A tehetség utat tör magának. Ez igaz a Lamping família több tagjára…
– Valóban, a Lamping család hat generáción keresztül folytatott építőipari tevékenységet a Dél-Dunántúlon. Az építőmesterek, építészek munkája során számos érték jött létre. Közülük a legmesszebbre jutó, a legtehetségesebb Lamping József volt. Szakmai útját édesapja, Lamping Ádám (1853–1923) készítette elő, aki maga is neves építőmesternek számított a Dél-Dunántúlon.
Lamping József gyökerei messze visszanyúlnak az időben. Egészen az 1740-es évekig, amikor Mária Terézia Németországból telepített be lakosokat az ország több részére, hogy a török uralom alatt elpusztult részeket benépesítse. A sváb telepesek között voltak a család ősei is, akik a kaposvár–szigetvári út mentén található somogyi kisközség, Boldogasszonyfa területén fekvő pusztára érkeztek. Mint a svábok többségét, őket is szorgalom, kitartás és magas szintű munkakultúra jellemezte. A családban Lamping Ádám kőművesmester volt a legelső, akit már név szerint ismerünk. Ő az 1800-as évek elején tevékenykedett. Márton fia már házakat is tervezett. A szakma szeretete szállt apáról fiúra: a nyolc gyermek közül a két legidősebb,
Ferenc és Ádám követte apja példáját, építőmester lett. Lamping Ádám házakat, utakat, hidakat tervezett, csatornázásokat végzett, az ő tevékenységét már levéltári anyagok dokumentálják. 1882-től három évtizeden keresztül működtette irodáját a baranyai Gödrén, ahol a környező megyékből kapott megrendeléseket. Az 1888. évi pécsi országos kiállításon építészeti rajzaiért aranyérmet nyert. Felnőtt fia, Lamping József az édesapja irodájában kezdte pályafutását az építőmesteri oklevél megszerzése után, 1900-ban.
Miben kiemelkedő Lamping József tevékenysége, művészete?
– Iskolákat, templomokat, középületeket, lakóépületeket tervezett és épített három vármegye területén. Rövid élete során tervei közül megvalósult több mint húsz középület, négy templom, ezenkívül kivitelezéseket, felújításokat is végzett. Kaposvár mai városképének kialakulásához jelentős mértékben hozzájárult. Épületei közül
műemléki nyilvántartásban szerepel a Somssich Pál utca 14. sz. alatti lakóház, a volt Faragó-ház és az egykori Mozgóképszínház, a hazai építészettörténet különleges, egyiptizáló art déco épülete. Egyéb műszaki tevékenysége, szoborterve, parkrendezése is fontos része a város fejlődésének. Az I. világháború idején, 1916 és 1918 között huszonhárom hősi temető és négy síremlék tervét készítette el a Felvidéken, a mai Északkelet-Szlovákia területén. A nagy körültekintéssel létrehozott sírkertek kialakításával jelentősen hozzájárult a helyi építészeti és kegyeleti parkkultúra fejlődéséhez. A szlovák hadisírkutatók a temetők helyreállításánál ma is felhasználják az eredeti Lamping-terveket. A századfordulón végzett igényes, esztétikus építészeti és más vonatkozású munkája példa lehet az elkövetkező generáció számára. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy bútorterveket is készített, de a kaposvári székesegyház déli oldalán levő Szent István-kutat is ő tervezte.
Az építészcsalád szakrális munkái is dacolnak az idővel…
– A templomépítő Lampingoknak külön fejezetet szántam. Lamping Ádámot és fiát „krisztiánusoknak” nevezték a XX. század elején, mivel kezük alatt égbe nyúló, fehér falú templomok születtek Somogyban, Baranyában és Tolnában. Mint a svábok többsége, ők is római katolikusok voltak. De más felekezetek megbízásából is vállaltak munkákat. Lamping Ádám újította fel 1890-ben az almamelléki Szent Kereszt feltalálása nevű templomot. A historia domus így emlékezik rá: „A templom építője képzett építész lehetett, mert valóban a környék legszebb temploma volt saját idejében.” Lamping József tervezett és kivitelezett római katolikus templomot Hajmáson, Bőszénfán, zsidó imahelyet Sásdon. Sajnos az utóbbiról még fénykép sem maradt. Lamping József alkotói korszakának szinte egészében – 1902 és 1938 között – jelen voltak a szakrális ihletésű munkák.
A bőszénfai templom volt Lamping első önálló tervezése, amelyet a falu lakóival közösen épített fel 1902-ben. Magyarországon ez az egyedüli templom, amelyet Notburga tiroli szent oltalmába ajánlottak. A Lamping Ádám és Fia cég végezte a gödrei templom és plébánia felújítását 1905-ben. Az istenháza üvegablaka Róth Miksa üvegfestő műhelyében készült. Az egyedi, színpompás Mária-ábrázolás ma is a kisközség egyik ékköve, sajnos kevesen tudnak róla.
A somogyfajszi Krisztus Király-templom Kund Gusztáv földbirtokos, a helyi plébános és a lakosok összefogásával valósult meg 1925-ben. A környék hívei egy évig ingyen arattak az uraságuk földjén az építkezés anyagi alapjának előteremtéséhez. Nem hiába! Egyedi istenháza született: falán a román korra emlékeztető sárkányábrázolásokkal és a Lampingra jellemző hármas osztású, íves ablakokkal. Oltárát is maga Lamping tervezte, két hatalmas üvegablakán Jézus születése és feltámadása látható. Róth Miksa műhelyében készült ez is, az üvegfestő jelentős művei között tartják számon. Orgonája a pécsi Angster orgona- és harmóniumgyárból származik. A templom műemléki nyilvántartásba vétele a kutatásom ideje alatt megvalósult, felújítása még várat magára.
A baranyai Tékesen az evangélikus közösség barokk toronysüvegű, karcsú templomának falán emléktábla hirdeti: „E templom épült az Úrnak 1906–1907. évében. E templomot tervezte és építette Lamping József építőmester.” Sajnos ezt a feliratot ma már kevesen látják, mert a lakosok számának csökkenése miatt az istentiszteletek megszűntek. Kirándulók sem tévednek arra, mert a község zsáktelepülés, Dombóvártól 15 kilométerre fekszik. Az 1920-as években Lamping Józsefet, akárcsak korábban édesapját, neves templomszakértőként tartották számon. Ő újította fel a somogyszobi, a németladi római katolikus templomot, a somogyjádi református templomot. Szakrális munkái közé tartozik a Kunffy család síremlékterve is a kaposvári izraelita temetőben és az I. világháború alatt készült hősi temetőtervek, melyekben művészi, esztétikai, tervezési képességeinek legjavát adta.
A helyszíni bejárásaim során kiderült: a kisközségekben számos különleges szakrális érték rejtőzködik, amelyeket még a helybeli lakosok sem ismernek. Kutatásom megkezdése előtt Lamping nevéről még szülőhelyén, Gödrén sem hallottak. Az interneten sem említették a Lampingok nevét a templomok történetében. Egyedül a historia domusok emlékeztek meg róluk.
A kötet fő erényei közé tartozik, hogy elsősorban nem építészeknek íródott: közérthető a nyelvezete, korabeli dokumentumokkal, fényképekkel gazdagon illusztrált.
– Nemcsak szép, hanem jól használható könyvet is szerettem volna létrehozni. Könyvtárosként tudom, milyen sokat jelent az, ha van életműjegyzéke, mutatója, irodalomjegyzéke a műnek, ez megkönnyíti a továbblépést egy adott témában. A hivatkozások a lap alján olvashatók, így könnyen áttekinthetők. Az igényes megvalósításában kulcsszerepe volt Erky-Nagy Tibor dombóvári grafikusnak, de a Pannónia Nyomda Kft. is kiváló munkát végzett. Az ifj. Lőrincz Ferenc építész, fotográfus által készített látványos, színes épületfotók és a Lamping-hagyatékról készített képek tovább gazdagítják e kötetet.
Teljes mű született?
– Természetesen szükség volt az anyag szelektálására, de igyekeztem feldolgozni a kutatás mai állása szerint elérhető adatokat, dokumentumokat. Elképzelhető, hogy a jövőben még előkerülnek újabb információk az építésszel kapcsolatban.
Mi lesz a következő munka?
– Készülőben van egy, az I. világháborúval kapcsolatos tanulmánykötet, amely a város kiadásában jelenik meg. Ebben szerepel majd egy írásom, amely Lamping József I. világháború alatti tevékenységét elemzi.
Fotó: Kovács Tibor és ifj. Lőrincz Ferenc
