Az idén százhuszonöt éves, 1885 és 1887 között létesült kertvárosi negyed, a Tisztviselőtelep templomának felépítése érdekében a hívek 1900. augusztus 16-án a helyi Ferenc-rendi apácákkal egyetértésben, miniszterileg jóváhagyott alapszabállyal megalapították a Szent István Filléregyesületet. A templomot ugyanis eredetileg Szent István tiszteletére kívánták emelni.
A pénz azonban lassan gyűlt, így a nővérek 1902-ben a Hermina útra költöztek. 1904-ben az egyesület Vaszary Kolos hercegprímást kérte fel fővédnöknek, aki ezt elvállalta, és jelentős összeget adományozott az építkezés javára. Halála után Csernoch János hercegprímás lett a fővédnök, védnöki tisztet pedig Prohászka Ottokár, Kohl Medárd püspök és Esterházy Miklós herceg vállalt.
A főváros a Rezső téren ingyentelket adományozott a templomépítésre, és ígéretet tett, hogy ugyanannyi ezer koronával járul hozzá az építéshez, mint amennyi az egyesület pénztárában lesz a templom építésének megkezdésekor.
A Tisztviselőtelepen kívül még a Diószeghy Sámuel utca és az Orczy út határolta „tortaszelet” tartozik a plébániához. Ennek lakossága teljesen más jellegű, mint a Tisztviselőtelepé. Idetartozik továbbá a Ganzkolónia és olyan, „lakatlan” területek, mint az Orczy-kert, a Népliget, a Ganz-Mávag és a kínai piac. A Kőbányai úton új, zárt, kőkerítéssel körbevett lakópark épül, amely Vargha Miklós Péter plébános szerint „nehezen bevehető terület” lesz, hiszen fizikailag nehéz oda bejutni.
Az egyesület 1909-ben felkérte Izabella főhercegnőt az építés legfőbb védasszonyának. 1913-ban az ő kifejezett kívánságára az egyesület felkérte Ferenc Józsefet: engedje meg, hogy az építendő Magyarok Nagyasszonya-templomot nyolcvanadik születésnapján, hosszú országlásának emlékére, jubileumi templomnak nevezhesse el. A királyi engedélyről tanúskodik a kupola belső felirata. Az uralkodó százezer koronát adott a templom építéséhez. A kupola felirata mindezért Ferenc Józsefről is megemlékezik: In honorem Beatae Mariae Virginis Patronae Hungariae et in memoriam Francisci Josephi I. apostoli regis (A Boldogságos Szűz Mária, Magyarország Patrónája tiszteletére és I. Ferenc József apostoli király emlékére).
Rövidesen hatszázezer korona gyűlt össze. Folyt a pályázatra beérkező tervek bírálata. Ezt a folyamatot az első világháború állította le, melynek befejeztével az összegyűjtött, hadikölcsönbe fektetett pénz elvesztette értékét, így a templom építése bizonytalan időre elhalasztódott.
1923. május 8-án a hercegprímás a tisztviselőtelepi plébániát a főváros kegyurasága alá helyezte. 1924. február 15-én kinevezte az első plébánost, Filó Károlyt. 1924. november 19-én Csernoch János ünnepélyes keretek között lerakta a Magyarok Nagyasszonyáról elnevezett templom alapkövét. A templomot Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás 1931. október 8-án, Magyarok Nagyasszonya ünnepén szentelte fel. Az ünnepi szertartáson – a teret betöltő hívekkel együtt – Horthy Miklós kormányzó és felesége is részt vett.
A templomon, amelyet nemrég újrafestettek kívülről, 2002-ben végezték el az első felújítási munkálatokat. Az épület egyedülálló abból a szempontból, hogy öt kupolája van és kilenc bejárati ajtaja, valamint hat lépcsőháza. A bejárati oszlopcsarnokot kerítésráccsal vették körbe. Innen lopták el – hozzáértő módon – a „Malenkij robot” fém domborművét, amelyet az eredeti műanyag másolatával pótoltak. Annak ellenére, hogy rá is van írva: ez az eredeti műanyag másolata, vésővel még „ellenőrizték”.
A klasszicizáló, empire stílusú templom görög kereszt alaprajzú. A főoltáron a Magyarok Nagyasszonyának Jankovics Ferenc által megalkotott szobra látható, fején a Szent Koronával, egyik karjában a jogarral, a másikban a Kisjézussal, aki az országalmát tartja. A bal oldali kereszthajót Feszty Masa alkotása, Lisieux-i Szent Teréz oltárképe zárja, az alatta látható festmény pedig ezzel a templommal a középpontban a történelmi Magyarország templomai közül foglal magába néhányat (Máriafalva, Késmárk, Zombor, Nagyenyed), hátterében a Tátrával. Az egyik kápolna festményei és a keresztút képei Szinte Gábor festőművész munkái. Értékesek a templom régi közösségeinek hímzett zászlói is, amelyek a karzat alatt függnek. Az egyik felirata: „Ne feledkezzél meg szegény magyarokról.” Az apszis mögött, a szabadban az 1971-ben lebontott, Golgota téri keresztút két megmaradt stációja látható.
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek a tisztviselőtelepi Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplom nyolcvanéves jubileumán, október 8-án celebrált szentmisén elhelyezte Meszlényi Zoltán vértanú püspök ereklyéjét a szembemiséző oltárba, amelyet ezután felszentelt. A plébánia vizitációja is az évfordulóhoz kapcsolódott.
P. M.
Fotó: Bókay László
a
