A keresztények felelősséget éreznek

A június 11-én megrendezett találkozó elnöke Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke volt. Köszöntőt mondott Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Csomós József, a Tiszán-inneni Református Egyházkerület püspöke.
A jelenlegi helyzetből egy egészségesebb társadalom irányába szeretnék a kiutat keresni – ezzel indokolta a találkozó összehívását Harrach Péter. Valamint szeretnénk feltárni a keresztény szervezetek lehetőségeit, hiszen a társadalomnak választ kell találnia az elszegényedésre és a morális válságra. Erdő Péter bíboros köszöntőjében kiemelte, hogy minden keresztény ember hivatása és kötelessége a közjó szolgálata. Mint mondta, a világ, az emberi társadalom csak az igazság és a szeretet alapján működhet jól, amelyre minden kereszténynek törekednie kell.

Figyelmeztetett, hogy az egyház szociális tanítása mindezt tartalmazza. Annak megismerése segítheti a társadalom jobb működését. A közélet és a magánélet kapcsolatáról is szólt a főpásztor, hangsúlyozva, hogy mindkettő része az ember életének, csak két különböző területe. Az emberek vallási meggyőződése, családi élete, munkahelyi és társadalmi tevékenysége összetartozó – mondta, hiszen egy személyben található meg, ezért a mai világban jelentkező kihívásokra is csak úgy lehet helyes válaszokat találni, ha teológusok, világiak, különböző szakmák képviselői, tudósok és művészek együtt keresik azt.

Csomós József református püspök szólt arról is, hogy reményei szerint eljön az az idő, amikor a parlament épületében nemcsak a GDP-ről beszélnek majd, hanem erkölcsi kérdésekről is, melyek szintén jelentős mértékben alakítják az ország sorsát.

Tőkéczki László történész, politológus, a Duna-melléki Református Egyházkerület főgondnoka előadásában úgy vélekedett, hogy Magyarország az 1956-os forradalom leverése óta „fordított” ország képét mutatja, ahol a célok helyén az eszközök állnak. Az anyagi javak előtérbe helyezése, azok birtoklásának hangsúlyozása a Kádár-korszak célkitűzése volt – mondta, ezek birtoklásának élvezetére szoktatták a társadalmat. Természetessé vált az önzés, amely az anyagi javak birtoklásában nyilvánult meg. Ez az „életeszmény” az utóbbi időben a válság hatására összeomlani látszik, még nagyobb veszteségérzést keltve az emberekben. Tőkéczki László kiemelte: törekedni kell arra, hogy a gazdaság ne ölhesse meg az erkölcsi világot, be kell látnia mindenkinek, hogy a materializmus elavult, elméletben és gyakorlatban összeomlott, s észre kell vennünk, hogy Jézus követése viszont győzedelmeskedett. A történész, politológus kitért egy korábbi népszámlálási adatra, amely azt mutatta, hogy a magyarok vallási hovatartozás tekintetében közepes helyen voltak az egykori szocialista országok sorában, ami véleménye szerint jelzi, hogy a vallási tradíciók erősek a magyarokban. Mint mondta, a világ zajában nehéz megkülönböztetni az értékest az értéktelentől, s minden téren a manipuláció utóbbi felé tereli az embereket. Előadása végén a reményt egy példával villantotta fel, melyben a Szovjetunió és az azt kiszolgáló rendszerek váratlan összeomlására utalt. A változás 1989 előtt lehetetlennek tűnt, mégis megtörtént. Reménytelennek tűnik most az ország anyagi és erkölcsi fejlődése, de Istenben bízva minden lehetséges – fejezte be előadását Tőkéczki László.

Vukovich Gabriella Magyarország demográfiai helyzetét értékelte tragikusnak. Kutatási eredményekre, statisztikákra hivatkozva mondta, hogy 2050-re a lakosság egyharmada hatvan évesnél idősebb lesz, a tizenöt évnél fiatalabbak aránya pedig csak 13-14 százalék körül alakul, mely az egész nyugdíjrendszer újragondolását kívánja, amellett, hogy a társadalom teljes torzulását is jelenti. Mint mondta – bár a társadalom, az emberek számára fontos a gyerek, a több gyermek felnevelésének vágya, végül a karrier, az anyagi bizonytalanság, a reménytelenség miatt legtöbben a kívántnál kevesebb gyermeket vállalnak. Kiemelte, hogy jó családpolitikával a romló folyamatokat ugyan nem lehet megállítani, de a nemzet fogyásának mértékét csökkenteni lehetne. Felhívta a figyelmet arra, hogy a civilszervezetek komoly segítséget nyújthatnak a társadalom tagjainak abban, hogy a kívánt gyermekek valóban megszülethessenek, javítva ezzel az ország helyzetét, a családok sorsát.

A harmadik előadó, Dúl Géza a cigányság helyzetéről, oktatásuk problémáiról beszélt. Ismertette a bűnelkövetési adatokat, ezek értelmezéseit, valamint szólt az egyházak cigánypasztorációs munkájáról. Hangsúlyozta, hogy a rendszerváltás legnagyobb vesztesei a cigányok, a munkanélküliség körükben a legmagasabb, aminek okai közt képzetlenségük a legfontosabb. Oktatásukra, képzésükre az esély a statisztikák szerint az utóbbi években jelentősen csökkent, és ez csak tovább fokozhatja társadalmi leszakadásukat. Ez további elszegényedésüket okozza, mely növeli agressziójukat, mely a bűnözés melegágya lehet. Kiemelte, hogy a bűnüldöző szervek időnként toleránsabbak a cigányokkal szemben, ami csak növeli az ellenük megnyilvánuló ellenszenvet, nehezítve az egyetemes cigányság helyzetét, további konfliktusokat teremtve. Az egyház szerepére utalva kiemelte, hogy a cigányságot anyagilag, lelkileg segítő munkájuk mellett lényegesnek tartaná, hogy híres, mindenkinek példát mutató cigány származású jelenleg élő vagy történelmi személyek felmutatásával, megismertetésével a romák büszkeségét, a többségi társadalom elfogadását fokozni lehetne. Arról is szólt Dúl Géza, hogy az állam anyagi segítsége sokszor hatástalanul eltűnik, az egyház támogatása célzottan, valóban a cigányság felemelkedését szolgálja.

Az előadásokat követően a civil szervezetek mutatkoztak be, s szóltak a társadalmat segítő, támogató, változásokat hozó munkájukról. Oktatásban, kultúrában és a szociális munkában tevékenykedő szervezetek mutatkoztak be. Többek közt a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Katolikus Újságíró Szövetség, a Szülői Közösség nevében Hardy F. Gábor, a Máltai és az Ökumenikus Szeretetszolgálat ismertette tevékenységét, kivezető utat szolgáló munkáját.

Végül a találkozó résztvevői kérdéseket tehettek fel, melyek bizonyíthatták, hogy a keresztény civil szervezetek a számtalan gond és probléma megoldásában, a bajok enyhítésében segíthetnek, hogy a romlást megállítva jobb, lakhatóbb, erkölcsösebb Magyarország épülhessen.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.