Minden, ami van, abszolút nyitott Isten abszolút misztériuma számára. Az egyetlen evidens belátás, amit a helyesen gondolkodó ember azonnal fölfog, hogy a(z én) vagyok misztérium: létezésünk alapja Isten abszolút misztériuma, amely mindent átjár és betölt. Ez megértésünk „közös bensője”, a hit megrendítő, egyszerű tartalma és koncentrátuma. Isten fölszabadított minket a maga szabadságára és szeretetére. Keresztény létezésünk legmélyebb titka tárul így föl, amit mindenki megtapasztalhat az életében. Ezt nem kívülről tanuljuk meg, hanem a valóság megtapasztalásával. Ez egyben a kinyilatkoztatás felfogásával és elfogadásával adott evidencia. Isten valósága, kegyelme, ismerete, szeretete létezésünk alapjaiban van jelen. Ez az a belátás, amely e könyv olvasásakor személyesen megrendített.
Az aztán természetes, hogy az alapvető tapasztalat után fölvetődnek az ember reflexiós kérdései, belekerül a dialektika igen-nemjének feszültségeibe, illetve a paradoxonok kiélezett és megszüntethetetlenül ellentétes pólusainak örvényébe.
Olvasás közben sokszor úgy éreztem, hogy egy önállóan gondolkodó teológus egyszerűen, szó szerint (nem betű szerint) értelmezi a Szentírás lényeges mondanivalóját az emberi élet számára, hogy miért és hogyan éljünk akkor, ha belekerültünk a Szent Titok vonzásába.
A szerző nem zavartatja magát a megszokott metafizikai fogalmiság már-már a tartalmat megmerevítő nehézségeitől, hanem saját fogalmiságot teremt, vállalva a kritikusok fejcsóválását és nemtetszését. Talán tényleg világosabban értjük meg a kétezer év reflexióival terhelt Titkot, ha egyszerűen fölmutatjuk és közvetlenül adódó fogalmakkal megragadjuk tartalmukat.
A szerző a misztika ösvényén jár. A keresztény élet legmélyebb és legvalóságosabb értékét tárja föl. Megfogalmazásaiban a „kráter” szélére sodródik, és csak egy hajszál választja el attól, hogy valami abszurditás vagy megalapozatlan elgondolás sodorja el. Dialektikus érzéke és a paradoxonok vállalása révén azonban mindig túllendül a nehézségeken.
Ezt a könyvet papoknak, teológusoknak és azoknak ajánlom, akik hitük mélyebb megértésére törekednek.
(Görbe József: Én…, a szerző kiadása, Kistarcsa–Csömör, 2010)