„Hangsúlyozom annak szükségességét, hogy a vallási kérdéseket nemzeti hatáskörben, a szubszidiaritás elve szerint kezeljék, hiszen a vallási érzékenység és a laicitás felfogása országonként különbözik – írja Erdő Péter. – Úgy gondolom, hogy a Nagy Kamara körültekintő bölcsességről tenne tanúbizonyságot, ha az ügy felülvizsgálata során elfogadná ezt a tényt. Biztos vagyok abban, hogy így számos olyan, hívő keresztény és nem hívő európai polgárnak adná vissza az európai intézményekbe vetett bizalmát, akiket ez az ítélet érzületükben mélységesen megsértett.” Angelo Bagnasco bíboros, genovai érsek, az olasz püspöki konferencia elnöke mindenki által kívánt lépésnek nevezte a döntést. „A kereszt a keresztény hit középpontját fejezi ki, mindazon értékeknek foglalatát, melyek a szabadság, az emberi méltóság kultúráját ihlették.” A fogható jelek emberképünknek felelnek meg, mert az ember test és lélek, nem pusztán szellem vagy elvont eszme. A jelképek érzéseinket és értékeinket fejezik ki. Aldo Giordano, a Szentszék állandó ET-megfigyelője nyilatkozatában elmondta: az emberiségnek ebben a történelmi pillanatban óriási szüksége van erre a szimbólumra, amely egyedülálló módon szól a népek közötti kiengesztelődésről, a másik tiszteletben tartásáról. Azt jelképezi, hogy a szeretet az a törvény, amelynek az emberek közötti kapcsolatot szabályoznia kell. Olyan szeretet, amely elmegy egészen az önfeláldozásig. Ez a jelkép reményt nyújthat az élet minden sérültje, kisemmizettje számára.
