E művét számos nyelvre lefordították, körülbelül négyszáz kiadást ért meg. Figyelemmel volt a tanulók korára, felkészültségére. Mint teológus részt vett a tridenti zsinaton, rövid ideig Bolognában is tanított. Életének utolsó évtizedeit Németországban töltötte, ahol számos jezsuita kollégiumot szervezett. Szent Bonifác után Németország második apostolának tartják. Svájcban, Fribourg városában halt meg 1597-ben. XI. Piusz pápa avatta szentté és nyilvánította egyháztanítónak 1925-ben.
Kenty Szent János áldozópap (December 23.)
A krakkói egyházmegye területén született 1390-ben. A lengyel főváros egyetemén filozófiát és teológiát tanított. Példaképe volt paptársainak és növendékeinek. Később plébános lett, különös szeretettel és figyelemmel viseltetett a szegények iránt. „Egyedül Isten volt a szívében és az ajkán” – írta róla XIII. Kelemen pápa. 1473-ban halt meg Krakkóban.
Szent István első vértanú (December 26.)
A fiatal egyház első vértanúja. Szent Lukács az Apostolok cselekedeteiben említi a hét diakónus között, majd történetét elmondja egészen a vértanúságig. Csodálatos beszéde bővelkedik szónoki fogásokban is, hogy meggyőzzön Jézus Krisztus igazságáról. Hallgatói dühükben a városon kívülre hurcolták Istvánt, ahol megkövezték. Megbocsátott üldözőinek, és imádkozott értük. Megkövezésének tanúja volt Saul, akinek lábaihoz rakták ruháikat a kivégzők.
