Szent Márta (Július 29.)
Mária és Lázár nővére. Házuk Betániában volt, ahol Jézus sokszor megpihent fáradságos útjai után. Márta áldozatos szeretettel látta vendégül az Urat, és hittel kérte tőle testvére, Lázár feltámasztását. Ezért a főpapok elhatározták, hogy Lázárt is megölik. A gyilkos terv nem valósult meg, de sok üldöztetésben volt részük, mert tanúsították Jézus csodáját. A hagyomány szerint házukban egy nagyobb keresztény közösség tartotta összejöveteleit. 40 körül elüldözték őket, és Galliában értek partot egy veszedelmes tengeri út után. A hagyomány szerint Lázár püspök lett Aix városában, Márta a város betegeit és szegényeit gondozta, Mária pedig remeteként élt. Mártát szolgálata miatt a háziasszonyok védőszentjének tekintik. Az esti dicséretben így magasztaljuk őt: A nagy Vendéget boldogan / szolgálta szíved s két kezed, / szorgoskodó gondokba vitt / az Úrért égő szeretet.
Aranyszavú (Krizológ) Szent Péter (Július 30.)
Püspök és egyháztanító. 380 körül született Imolában, itt lett pap. 424-ben Ravenna püspökévé választották – a város a gótok betörései miatt 404-től császári székhely lett. Korának kiváló lelkipásztora volt, aki nyáját hatásos beszédeivel és írásaival buzdította. Beszédei miatt érdemelte ki az „aranyszavú” jelzőt. Jelszava volt: „Krisztusban mindenki számára szabad szolgának kell lenni.” Körülbelül száznyolcvan beszéde maradt fenn, amelyek rövidek voltak, és tökéletesen megfeleltek az ókori szónoklás szabályainak. 450-ben halt meg. XIII. Benedek pápa egyháztanítóvá nyilvánította.
Loyolai Szent Ignác áldozópap (Július 31.)
A spanyolországi Loyolában született 1491-ben. A királyi udvarban élt, katonáskodott. Egy csatában megsebesülve hosszabb ideig tartott gyógyulása. A házban, ahol lakott, csak Krisztusról és a szentekről szóló könyvek voltak. Ekkor ismerte fel igazi küldetését, és tette fel a kérdést magának: mi történne, ha őket követném? 1521-ben megtért, majd 1537-ben befejezte teológiai tanulmányait. Ekkor vette maga mellé társait, akikkel Rómában megalapította a Jézus Társaságát. Kiváló munkát végzett az egyház megújításában. 1556-ban halt meg Rómában. A rend tagjai az oktatás, a hittérítés és a lelkipásztori élet különböző területein tevékenykednek. A világ egyik leghíresebb képzési intézménye, a Rómában található Szent Gergely Egyetem (Universitas Gregoriana) az ő vezetésük alatt működik.
Liguori Szent Alfonz Mária püspök és egyháztanító (Augusztus 1.)
Nápoly közelében született. Atyja kívánsága szerint jogász lett, és fiatal ügyvédként egymás után nyerte a pereket. Egy ügy elvesztése azonban annyira megviselte, hogy felhagyott tevékenységével, teológiát tanult, és pap lett. A falusi nép evangelizálására megalapította a redemptoristák rendjét 1732-ben. A népet a keresztény élet megvalósítására biztatta. Elve volt: „Isten szándéka, hogy mindenki szent legyen a saját életállapotában: a szerzetes szerzetesként, a világi világiként, a kereskedő kereskedőként.” Számos erkölcsteológiai könyvet írt. 1762-ben püspökké nevezték ki, de hamarosan lemondott e tisztségéről, és rendtársai között élt. 1787-ben Paganiban (Olaszország) halt meg, kilencvenegy éves korában. XVI. Gergely pápa 1839-ben szentté, IX. Piusz pápa pedig 1871-ben egyháztanítóvá nyilvánította.
