A hét szentjei

Apja halála után átvette a hercegség vezetését, ahol fontos feladatának tekintette az egyházi élet megújítását. Huszonkilenc éves volt, amikor III. Ottó császár meghalt. Maga mellé tudta állítani a választó hercegeket, és így császárrá is koronázták. Az egyház életének igaz segítője volt a belső reformokban, de ugyanúgy a missziós tevékenységben is kitűnt. Számos egyházmegyét és kolostort alapított, ezzel feleségével együtt jó példát mutatott. 1024-ben halt meg, és 1146-ban már szentté is avatták. A bencés „obláták” patrónusa. Olyan államférfi volt, aki a keresztény értékek megvalósítását segítette elő. VI. Pál pápa az ENSZ-nek küldött üzenetében példaképként állította a politikusok elé.

Szent Zoerárd András és Benedek remeték (Július 17.)

Lengyelországból jöttek Magyarországra. Zoerárd András először remetéskedett, majd a Nyitra melletti bencés kolostor tagja lett. 1010 körül halt meg. Tanítványát, Benedeket rablók ölték meg, és a Vág folyóba dobták. Szent László király idejében, 1083. július 17-én avatták szentté őket. Életüket Boldog Mór pécsi püspök írta meg.

Szent Hedvig királynő (Július 18.)

1374-ben Magyarországon született. Édesapja Nagy Lajos magyar király volt. 1384-ben Lengyelország királynőjévé koronázták. Férje a litván Jagelló Ulászló. Nevéhez fűződik a litván nép keresztény hitre való térése. Tevékenyen részt vett az állam életében. Mint Litvánia apostola, gondoskodott megfelelő személyekről, akik értették a megkeresztelt nép nyelvét, lelkületét, adottságait és jellemét. Prágában 1397-ben kollégiumot alapított teológusok számára, hogy ezzel is segítse a litvánok vallási életét. 1399-ben halt meg Krakkóban. II. János Pál pápa 1997. június 8-án Krakkóban avatta szentté.

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .