Szent István első vértanú (December 26.)
A fiatal egyház első vértanúja. Szent Lukács az Apostolok cselekedeteiben említi őt a hét diakónus között, majd történetét elmondja egészen a vértanúságig. Csodálatos a beszéde, amely bővelkedik szónoki remeklésekben is, hogy meggyőzze hallgatóit Jézus Krisztus igazságáról. Hallgatói dühükben a városon kívülre hurcolják, ahol megkövezik. Megbocsát üldözőinek, és imádkozik értük. Megkövezésének tanúja Saul, akinek lábaihoz rakták ruháikat.
Szent János apostol és evangélista (December 27.)
Zebedeusnak, a gazdag betszaidai halásznak és Saloménak a fia. Testvérével, Jakabbal együtt a szélsőséges zelóták közé tartozott. Keresztelő tanítványa, és ő küldi őt Jézushoz. Jézus titkainak ismerője, különösen bánik vele az Úr. Ott áll Jézus keresztjénél, és reá bízza édesanyját. Részt vesz a jeruzsálemi zsinaton, hosszú apostoli munka után Patmosz szigetére kerül száműzetésbe. Itt részesül a látomásokban, melyeket a Jelenések könyvében ír le. Ő a negyedik evangélium szerzője, amelyben mindig a „szeretett tanítványként” szerepel. Három neki tulajdonított levél is található az Újszövetségben. Ünnepéhez kötődik a bor megáldásának szertartása. A hagyomány szerint ugyanis mérgezett bort nyújtottak neki, mire ő egy keresztet rajzolt rá, és egy kígyó jött elő a kehelyből. Festményeken ezt is szívesen megörökítik.
