A hét szentje

A grúz irodalom legrégebbi ránk maradt művében, a Szent Zsuzsanna vértanúságában gyóntatóatyja, Csurtavi Jakab tudósít az örmény fejedelmi nemzetségből való nő életéről.
Örményországot 429-ben meghódították a perzsák. A keresztény örmények Zsuzsanna apja, Vardan Mamikonian vezetésével fellázadtak, de 451-ben leverték őket. Ettől kezdve a perzsa elnyomás még erősebb lett, sőt a Zara­thusztra-vallást is rá akarták kényszeríteni az örményekre. Több fejedelem meghajlott a kényszer alatt, mert úgy vélte, hogy ezzel nyugalmat és előnyöket biztosíthat népe számára.
Közéjük tartozott Zsuzsanna férje, a grúziai Varsken fejedelem is, aki keresztény családjából származott, kijelentette, hogy elfogadja Zarathusztra tanítását, és megígérte, hogy feleségét és gyermekeit is megnyeri a perzsák vallásának.
Zsuzsanna az örmény főnemességből származott. Apja 451-ben életét áldozta keresztény hitéért és Arménia szabadságáért. Lányát Vardennek (Rózsának) hívták, beceneve azonban Susanik (kis liliom) volt. Varskennel három fiuk és egy leányuk született. Amikor Zsuzsanna értesült férje hitbeli vereségéről, gyermekeivel együtt a templomba ment, és könnyek között imádkozott férjéért, a maga számára pedig erőért könyörgött, hogy a várható megpróbáltatásokat el tudja viselni. Három nap múlva hazaérkezett a férje, és elküldetett érte, hogy térjen vissza a palotába. Különösen Dsodsik, Varsken fivére, annak felesége és Aphot udvari püspök kísérelt meg mindent, hogy Zsuzsannát rábeszélje a férjéhez való visszatérésre. És ő hosszú ellenállás után engedett. Magával vitte az evangéliumoskönyvet és a vértanúk könyveit, de nem saját lakrészébe indult, hanem a palota egy kis kamrájába. Két nappal ezután Varsken a testvérével és annak feleségével együtt lakomát tartva ünnepelte meg a hazatérését, és Zsuzsannát is odavitette. Amikor ő megtagadta, hogy helyet foglaljon, a sógornőjének pedig szemrehányást tett, Varsken önuralmát elvesztve úgy megütötte a feleségét, hogy összeesett. Ezután megkötözve bezáratta a kamrájába. Miközben Varsken vadászatra indult, Csurtavi Jakab titokban a fejedelemnőhöz ment, és bátorságot öntött belé. ­Sámuel érsek és János püspök is igyekezett segíteni neki.
A perzsa király nemsokára a hunok ellen küldte Varskent. Zsuzsanna egy kunyhóban, imádsággal és szigorú vezeklésben töltötte a következő böjti időt. A húsvétot követő hétfőn Vars­ken visszatért a csatákból, és még egyszer megkísérelte, hogy feleségét visszavigye a palotába. Amikor ezt Zsuzsanna megtagadta, háromszáz ostorcsapást méretett rá, és megkötözve a palota pincéjébe vettette. Innét nemsokára egy erődítmény föld alatti helyiségébe vitték át. Gyóntatóatyjának, Jakabnak időnként sikerült felkeresnie. Hat évet töltött börtönében, mindvégig imádkozva, a Szentírást olvasva. Szent életének híre elterjedt egész Grúziában és Örményországban, és sok hívő zarándokolt börtönéhez, hogy ügyeiket imádságába ajánlják. A fogság nélkülözései és önkéntes vezeklési gyakorlatai fokról fokra összetörték elgyengült testét, a börtönben hunyt el.

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .