A király félreértette hitvese gyakori gyónását és szigorú vallásosságát, azt hitte, Johanna valami sötét titkot rejteget előle. Vencel magához hívatta a papot, de az a fenyegetések hatására sem volt hajlandó elárulni semmit. A hagyomány szerint Vencel kínpadra vonatta, és égő fáklyával süttette Jánost, míg a vértanú papot végül a Károly hídról a Moldva folyóba vetették. A hídon hét csillaggal ékesített tábla jelzi Nepomuki Szent János vértanúságának helyét, mivel a halála előtti éjszakán a leírások szerint hét csillag lebegett a folyó felett.
A szent ábrázolását szigorúan meghatározott szimbólumok jellemzik. Attribútumai közül a legfontosabb a halotti kereszt, a főpapi süveg (birétum), amely általában a fején van, de néha a kezében tartja. Előfordul, hogy bal kezével – a gyónási titokra utalva – a nyelvére mutat. A szent palástját általában barokkos díszítésű mintázat borítja. Nepomuki Szent János kultusza hazánkban először Budán, Székesfehérvárott és Temesvárott, a jezsuita városközpontokban terjedt el, és főként a német lakosság körében tűnt föl. Az országot járva több helyen találkozhatunk a könnyen azonosítható szoborral. Ha patak vagy folyó partján áll, akkor szinte bizonyos, hogy Nepomuki Szent Jánost mintázta meg az ismert vagy ismeretlen művész. Szobra a házak homlokzati fülkéjében, utak és kutak mellett is gyakran felbukkan.
Fejér megyét járva több településen készítettem fotót Nepomuki Szent János szobráról. Pátkán és Vértesbogláron a templom előtt áll, Tabajdon egy kicsiny, ám rendezett park mellett. Adony határában a szent szobra a volt hajóállomás romos épülete mellett a Dunára nézett eddig, ám az Adonyért Alapítvány felújíttatta, és új helyre, a Kis-Duna partjára költöztette. A tabajdi és az ercsi szobor főpapi süveg nélkül ábrázolja a szentet, Tordason a Gyümölcsoltó Boldogasszony-templom mellett lévő 1725-ös alkotás talapzatán angyalfej látható.
Fotó: Gajdó Ágnes
