A görögkatolikus metropólia jubileumi napján jelen voltak a parókiák és az intézmények papjai és családtagjaik, illetve más családok is – három-négy nemzedék ünnepelt együtt.
A családi nap fényesheti imaórával kezdődött a Szent Bazil Oktatási Központ sportcsarnokában. A résztvevők délelőtt történelmi összefoglalót hallgathattak meg a százötven évvel ezelőtti eseményről, majd beszámoló következett a metropólia jelenlegi helyzetéről.
A másfél évszázaddal ezelőtti történelmi eseményről Véghseő Tamás, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola rektora számolt be.
A magyar anyanyelvű görögkatolikus hívek körében a XVIII. század közepétől egyre erősebben fogalmazódott meg az igény, hogy templomaikban a magyar nyelvet használhassák az ószláv és a román helyett, amelyeket nem értettek. Konkrét lépésekre azonban csak jóval később, 1868-ban került sor Hajdúdorogon: a magyar görögkatolikusok első országos gyűlésén harminchárom egyházközség kétszázhúsz képviselője jelent meg. Ezen a találkozón fogalmazódott meg a magyar nyelv liturgikus használatának engedélyezésére vonatkozó kérés, valamint egy magyar görögkatolikus egyházmegye létrehozásának igénye is. Mire az első eredmények megszülettek, a kezdeményezők már nem éltek – a magyar görögkatolikusok csak negyvennégy évvel később, 1912-ben kaphattak saját egyházmegyét, a magyar nyelv liturgikus használatának szentesítésére pedig kilencvenhét esztendőt kellett várniuk.
A metropólia jubileumi napján a görögkatolikus főpásztorok köszöntötték az 1868-as nagygyűlés életre hívóinak leszármazottait. Üdvözölték mások mellett Orosz Lászlót, Orosz Istvánt, Koszta Attilánét, Simon Pétert, Czifra Károlyt és Andruk Józsefnét, akiknek annak idején déd-, ük-, ős- és ószüleik kiálltak a magyarságukért és görögkatolikus hitükért.
A családi napon természetesen a gyermekekről sem feledkeztek meg a szervezők: a legkisebbekre a Szent Bazil Oktatási Központ óvodájában vigyáztak, az iskoláskorúakat pedig kézműves-foglalkozások, filmvetítés, társasjátékok várták.
A felnőtteknek szánt előadások sorát a görögkatolikus egyházmegyék helynökei folytatták. Polgári László nyíregyházi helynök felidézte, hogy a rendszerváltástól napjainkig negyvenöt egyházközség jött létre, és harminchét templom épült. Seszták István, a debreceni helynökség vezetője az intézményhálózat bővüléséről beszélt, majd a papnevelésről, a máriapócsi kegyhelyről és különböző infrastrukturális fejlesztésekről ejtett szót. Juhász Géza miskolci helynök a máriapócsi nemzeti kegyhelyhez köthető eseményeket ismertette, majd a népszerű táborokról (Damján-, illetve családtábor) és több nagyszabású rendezvényről (Szent György Kupa, bálok) is beszámolt a jelenlévőknek.
Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök a görögkatolikus oktatás-nevelés jövőjéről szólva hangsúlyozta: ma a kilencvenöt magyar katolikus oktatási-nevelési intézmény közül a gimnáziumok öt százaléka, a szakközépiskolák tizenhat százaléka és az óvodák tizenegy százaléka görögkatolikus. A halmozottan hátrányos helyzetűek aránya a görögkatolikus intézményekben magasabb, mint az országos katolikus intézményhálózatban nevelkedők körében.
Szocska A. Ábel kinevezett nyíregyházi megyéspüspök beszéde elején elmondta: legfontosabb feladatai egyikének a máriapócsi lelkiségi központ fejlesztését tekinti. Öröm volna, ha az, aki turistaként érkezik Máriapócsra, zarándokként térne haza – mondta.
Kocsis Fülöp érsek-metropolita kiemelte: lényeges, hogy még nagyobb hangsúlyt kapjanak a családokkal közös megmozdulások, az Egyház ugyanakkor fontosnak tartja a hagyományőrzést és a liturgia méltó ünneplését is.
A temetőben is megemlékeztek az 1868-as történelmi nagygyűlés szervezőiről: Farkas Lajosról, valamint a Hajdúdorogon szolgáló helynökökről, Danilovics Jánosról, Lengyel Endréről és Jaczkovics Mihályról – sírjaikat a halotti megemlékező szertartás, a panachida után megkoszorúzták a hierarchák (a részegyházak főpásztorai – a szerk.).
A metropólia jubileumi napja húsvétköri vecsernyével zárult a hajdúdorogi székesegyházban.
Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye
