A bizalom és a szeretet hullámain

Ebből a lelkiségből táplálkozva indult el a franciaországi Lisieux-ből a Gyermek Jézusról nevezett Szent Teréz-misszió, amelynek tagjai egy-egy papért imádkoznak. Hazánkban is egyre többen csatlakoznak ezen imamozgalomhoz – számukra június 5-től 7-ig megrendezték a Teréz-misszió második országos találkozóját.
Az rendezvény központi eseményére az alsópáhoki Szent Kereszt-templomban került sor szombaton, amelyre az ország számos pontjáról elmentek a misszió tagjai – gyerekek és felnőttek egyaránt. Emellett két budapesti templomban – a rákoshegyi, illetve a törökőri Lisieux-i Szent Teréz plébánián -, valamint Keszthelyen, a Kis Szent Teréz-bazilikában is tartott előadást a találkozó három napja alatt Bruno Thevenin, a misszió elindítója.

Több mint tíz évvel ezelőtt Lisieux püspöke, Guy Gaucher elismerte és megáldotta a francia pap által létrehozott missziót mint a hívek kanonikus társulatát. Tagjai életük végéig mindennap egy rövid, kötött imádságot mondanak el, amelyben amellett, hogy új hivatásokat kérnek, egy már felszentelt papért is könyörögnek. A papnak csak a keresztnevét ismerik, s az adott lelkipásztor is csak azt tudja, hogy a Teréz-misszió egy tagja imádkozik érte. Így, annak ellenére, hogy nem ismerik egymást, az imádságon keresztül mégis kapcsolat alakul ki közöttük.

Szent Teréz nagy szeretettel fordult a papok felé, mert érezte, nekik különös helyük van Isten szívében. Ugyanakkor neki is volt számos negatív tapasztalata, tudta és látta, hogy a papoknak milyen nagy szükségük van az imádságra – mondta előadásában Bruno Thevenin. – A papok törékeny emberek, mégis nagy kegyelmet hordoznak: megkapták azt az erőt, amit Jézus. Hiszen ahogyan az utolsó vacsorán Jézus szavaira, most az ő szavukra válik a kenyér és a bor Eucharisztiává. A pap adja nekünk Krisztust, ezért mondta Teréz a testvéreinek: imádkozzunk azért, hogy a papok szentek legyenek.

A papok gyengeségeit látva erőtlennek érezzük magunkat. Egyetlen dolgot tehetünk, Isten irgalmába vetett nagy bizalommal imádkoznunk kell értük – mutatott rá Bruno Thevenin. – Teréznek egyszer, mikor nagyon nyugtalankodott valami miatt, egy kapucinus atya azt mondta: a bizalom és a szeretet hullámaira kell felülnie. S Teréz éppen a bizalom által kapott meg mindent Istentől. Tizennégy évesen, amikor a halálra ítélt Pranziniért imádkozott, még jelet kért Istentől. Másnap az újságban olvasta, hogy a rab kivégzése előtt megcsókolta a feszületet. Utolsó földi szentáldozását Teréz egy még „nyomorúságosabb rabságban” élő emberért ajánlotta fel: egy hitehagyott papért. Ekkor azonban már nem kért jelet, mert abszolút bizalma volt Isten irgalmában. A pap tizenöt évvel Teréz után halt meg, ezekkel a szavakkal: édes Jézusom. Teréz kéri tőlünk, hogy imádkozzunk a papokért, hiszen nagy szükségük van rá. S így vele együtt mi a szeretet és a bizalom hullámaira ülhetünk – mondotta Bruno Thevenin.