A biblia üzenete

Szent Pál apostol a kolosszeiekhez írt levelében, amit húsvétkor, Jézus feltámadásának ünneplésében olvasunk, így fogalmaz: „Életetek Krisztussal az Istenben van elrejtve (…) Krisztus a mi életünk” (Kol 3,1–4).
Egy kiegyensúlyozottan élő fiatal nő egy nap autóbalesetet szenvedett, és súlyos ütés érte a fejét. A balesetet túlélte, de hosszas kórházi kezelésnek kellett alávetnie magát. Sérült az emlékezete, és nagyon sok dolgot újra kellett tanulnia. Amint napról napra gyógyult, lelkileg is változott: egyre figyelmesebb, Istenre nyitottabb, mindenért roppant hálás és belső derűben élő ember lett. Amikor később beszámolt a tapasztalatairól, szenvedéseiről, felismerte az életvite­lében bekövetkezett változást, és így fogalmazott: „Ez ma már nem is az én addigi életem…”
Húsvétban Jézus feltámadását ünnepeljük, és vele mi is feltámadtunk – írja Szent Pál. A figyelmünk nem a földiekre, hanem az égiekre irányul, az életünk a feltámadt Krisztussal Istenben van elrejtve. Krisztus a mi életünk! (Kol 3,1–4) Ez már nem a mi életünk, innentől Krisztus életét éljük. Ez számunkra az ünnep életet alakító üzenete. Keresztelő Szent János a Jordán folyó partján, a Messiás útjának előkészítésekor már hirdette ezt a húsvéti igazságot, amikor azt mondta. „Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbednem” (Jn 3,30). Ezt a bensőséges azonosulást Szent Pál a galatákhoz írt levelében így fogalmazza meg: „Élek, de már nem én, hanem Krisztus él bennem” (Gal 2,20).
János evangéliumából megismerjük Péter és János apostolok húsvét hajnali tapasztalatát. Látták a lepleket és a kendőt, ami összehajtva, külön feküdt egy helyen, és hittek (Jn 20,8–9). Csak az üres sír, a kendők és semmi más. Karácsonyról, Jézus születéséről az ember sok konkrét fogalmat alkothat: a gyermek, az anyai érzés – mind ismerős tapasztalati valóságok számunkra. De húsvét, a feltámadás – csak az üres sír, a kendők és semmi más. Illetve még­is, valami lényeges: Krisztus élete bennünk. Mi vagyunk a feltámadás tapasztalata, a mi életünk, a keresztény ember Krisztussal belsőleg azonosult élete. Egy lelki író szerint ez négy szinten valósul meg: a gondolatok, a szándékok, az érzések és az életstílus szintjén. A gondolataimat, az érzéseimet, a szándékaimat és az életvitelemet kell egyesítenem Krisztussal, az ő gondolataival, szándékaival, érzéseivel. Péter beszédén, amit a mai olvasmányban találunk, már ez az egyesülés sugárzik át.
Aki elveszíti életét, megnyeri azt (Mt 10,39). Jézus odaadta az életét, s a feltámadásával megnyerte a mi életünket is. Krisztus a mi életünk, Krisztus a feltámadás és az élet (Jn 11,25). Az ő gondolatai, szándékai és élete a mi életünk.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.