Ám a bizalom e világméretű zarándoklata nem kizárólag európai helyszíneket keres fel. Egy hónappal korábban, november 14. és 18. között a Közép-Afrikában található Ruanda fővárosa, Kigali adott otthont egy taizéi találkozónak. A résztvevők az egész országból, a Nagy Tavak vidékéről és még messzebbről érkeztek: harmincöt országból csaknem kilencezer fiatal gyűlt össze, akiket négyezer család látott vendégül.
Ruanda az elmúlt évtizedekben szörnyű szenvedéseken ment keresztül – a hutu és tuszi törzsek állandó viszálya 1994-ben népirtássá, majd elhúzódó polgárháborúvá fajult. Bár a sebek még nem gyógyultak be, az ország lassanként talpra áll. Minderről a taizéi közösség jelenlegi vezetője, Alois testvér is részletesen beszámolt a római találkozón közzétett levelében. A stuttgarti születésű szerzetes úgy fogalmaz: „Csodálattal töltenek el minket a szenvedőkkel együtt érző asszonyok és férfiak, akik gondjaikba veszik az árvákat, mintha csak a saját gyermekeik volnának. Ez a ruandai tapasztalat elsősorban kiengesztelődésre szólít fel minket.” Levelében Alois testvér egy másik élményét is megosztja velünk: „Kigaliból két testvérrel ellátogattunk a szomszédos Kongó egyik tartományában fekvő Gomába, ahová éppen akkor több tízezer hontalanná vált család menekült a legújabb ruandai megrázkódtatások elől.
A béke mestereivel és a szeretet tanúságtevőivel találkoztunk e rendkívüli körülményeket elszenvedő emberek között. A hitük tartotta meg őket. Olyan egyházat láttunk, amely akkor is a befogadás helye maradt, amikor már semmilyen más intézmény sem működött. Nagyon mély benyomást tett rám az afrikai fiatalok életereje. Ez a lendület evangéliumi üzenetet hordoz: Legyünk szilárdak a reménységben!”
Az elmúlt esztendőben a béke taizéi követei elsősorban az afrikai fiatalokra figyeltek, 2013 folyamán pedig az ázsiai ifjúság felé fordulnak: ősszel a koreai Szöulba, illetve az indiai Vasaiba és Mumbaiba zarándokolnak.
