Vietnam, Mianmar, Kína, Fülöp-szigetek, Közép-Amerika, Karib-szigetek, Kolumbia és Brazília nevét említette, majd pedig azokra a nemzetekre és régiókra gondolt, amelyekben véres, halált okozó terrorista összecsapások dúltak: Afganisztán, India, Pakisztán, Algéria. Minden erőfeszítés ellenére az annyira óhajtott béke még mindig távoli. Ugyanakkor nem szabad feladni a reményt – továbbra is elkötelezetten kell törekedni az igazi béke kultúrájának megteremtésére, sőt, meg kell kettőzni az erőfeszítéseket a biztonság és fejlődés érdekében.
A Szentszék aggodalommal figyeli a leszerelés és a nukleáris nonproliferáció (a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozása) területén jelentkező válságtüneteket. Az egyház nem szűnik meg hangsúlyozni, hogy nem lehet a békét építeni, amikor a katonai kiadások óriási emberi és anyagi erőforrásokat vonnak el a fejlődéstől, különösen a legszegényebb népektől. A pápa a szegények felé fordította figyelmét, hivatkozva újévi békeüzenetére is, amelynek témája: „Legyőzni a szegénységet, építeni a békét.” Idézte VI. Pál Populorum progressio kezdetű körlevelét, amelynek tanítása semmit sem veszített időszerűségéből.
XVI. Benedek ezután a világméretű pénzügyi és gazdasági válság által okozott nehézségekről is beszélt, utalva az élelmiszerválságra, a klímaváltozásra, illetve a főleg a szegény térségek lakosságát sújtó vízhiányra. Örömmel szólt viszont arról, hogy a dohai konferencián a fejlődés pénzügyi támogatására vonatkozóan hasznos szempontokat állapítottak meg a legkiszolgáltatottabbak megsegítésére. A pápa hangsúlyozta: a bizalom légkörének megteremtéséhez olyan etikára van szükség, amely a mindennapi életben is a személy veleszületett méltóságán alapul.
A szegénység elleni küzdelem egyik fontos eszköze, hogy a fiatalokat a valódi testvériségre neveljük – állapította meg a Szentatya, majd felidézte a tavalyi, külföldön tett apostoli látogatásait. Franciaországban ismételten megerősítette: egy egészségesen laikus társadalom nem hagyja figyelmen kívül a spirituális dimenzió értékeit, mivel a vallás nem jelent akadályt, hanem éppen ellenkezőleg, egy igazságosabb és szabadabb társadalom építésének szilárd alapja. Azokról a súlyos támadásokról szólt a pápa, amelyeket keresztények ezrei ellen követtek el az elmúlt évben. A kereszténység a szabadság és a béke vallása, amely az emberiség valódi javát szolgálja. A pápa atyai szeretetéről biztosította az Irakban és Indiában élő híveket, arra szólítva fel a helyi polgári hatóságokat, hogy vessenek véget az üldöztetésnek és munkálkodjanak a károk helyreállításán.
A nyugati világhoz is intézte felhívását: ne legyenek ellenségesek a keresztényekkel szemben pusztán azért, mert bizonyos kérdésekben eltérő véleményüknek adnak hangot. A Szentföldön ezekben a napokban az erőszak fokozódásának vagyunk tanúi, amely végtelen szenvedést és károkat okoz a polgári lakosságnak. Ez a helyzet tovább nehezíti az izraeliek és palesztinok közötti konfliktusból való kiút keresését – állapította meg a pápa. Ismételten hangoztatta: a katonai beavatkozás soha nem lehet megoldás. Az erőszakot, bárhonnan is származzon, minden formájában határozottan el kell ítélni. A nemzetközi közösség elkötelezettségével lépjen életbe a fegyverszünet a Gázai övezetben. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a térség lakossága ismét elfogadható körülmények között éljen, és ismét megkezdődjenek a béketárgyalások. Le kell mondani a gyűlöletről, a provokációról és a fegyverek használatáról. A választásokon, amelyek az elkövetkező hónapokban a térség számos lakóját érintik, olyan vezetők lépjenek színre, akik képesek népüket a nehéz, de nélkülözhetetlen kiengesztelődés felé vezetni. Támogatni kell az Izrael és Szíria közötti párbeszédet, tekintettel a libanoni helyzetre. Az irakiakhoz, akik arra készülnek, hogy ismét saját kezükbe vegyék sorsuk irányítását, a pápa a következő bátorítással fordult: jövőjüket építsék faji, etnikai és vallási megkülönböztetés nélkül. Ami pedig Iránt illeti, tárgyalások útján kell megoldani a nukleáris programra vonatkozó vitát.
Ezután a pápa megelégedésének adott hangot, hogy a Fülöp-szigeteken folytatják a mindanaói béketárgyalásokat, illetve új fázisba lépnek a Peking és Taipei közötti kapcsolatok. A hatalmas ázsiai földrészen élő keresztény közösségek, bár számszerűleg kevesen vannak, hatékonyan hozzájárulnak a közjóhoz, hazájuk haladásához, tanúskodva Istenről, akinek szabadsága erősebb az igazságtalanságoknál. Ezt bizonyítja ékesszólóan a közelmúltban boldoggá avatott száznyolcvan japán vértanú példája is. A pápa ezután örömmel említette meg, hogy néhány hónap múlva Afrikába tesz apostoli látogatást. Azért imádkozik az Úrhoz, hogy a szívek nyíljanak meg, és fogadják be az evangéliumot, építsék a békét, küzdve az erkölcsi és anyagi szegénység ellen. Különösen nagy gondot kell fordítani a földrész gyermekeire, akik Szomáliában, Darfúr térségében és a Kongói Demokratikus Köztársaságban a menekültek drámáját élik. Az elvándorlásra kényszerülő millióknak szükségük van humanitárius segítségre.
A latin-amerikai földrész problémái közül a kábítószer-kereskedelmet és korrupciót emelte ki a Szentatya. Végül Törökországot említette meg, utalva rá, hogy a jubileumi Szent Pál-év alkalmából sok zarándok keresi fel a népek apostola szülőhelyét, Tarsust. Európában megoldásra vár még a megosztott Ciprus helyzete. A Kaukázusban tartsák továbbra is tiszteletben az Európai Unió diplomáciai erőfeszítéseinek nyomán tavaly augusztusban létrejött tűzszünetet, és tegyék lehetővé a kitelepítettek hazatérését.
Délkelet-Európában a Szentszék továbbra is támogatja Szerbia és Koszovó lakosságának kiengesztelődését, a kisebbségek tiszteletben tartásával. Őrizzék meg a térség értékes keresztény művészeti és kulturális örökségét, amely az egész emberiség számára gazdagságot jelent. Beszéde végén a Szentatya ismét a szegénység elleni küzdelemről szólt. Ez csak akkor lehetséges, ha az emberiség osztozik olyan értékekben, mint a személy méltósága, a felelősségteljes szabadság, és ha ténylegesen elismerik Istennek az ember életében betöltött helyét.
