XVI. Benedek felidézte előde fáradhatatlan elkötelezettségét a békéért, az üldözöttek, különösen a zsidók védelmében kifejtett tevékenységét. „Ráhagyatkozni Isten irgalmasságára” – ez a magatartás jellemezte Eugenio Pacelli hosszú egyházi szolgálatát, amely 1901-ben, XIII. Leó idején kezdődött. Kilenc éven át volt XI. Piusz hűséges munkatársa. XII. Piusz bátran és türelemmel merített a bibliai szövegekből péteri szolgálata során. Szüntelenül átadta magát az irgalmas Istennek. Ő volt az elmúlt század utolsó római születésű pápája. Családját szoros szálak főzték a Szentszékhez. Már a kezdetekben felismerte a nemzeti szocializmus rettenetes ideológiája által jelentett veszélyt, annak antiszemita és katolikusellenes gyökereit. XII. Piusz pápaságának legnehezebb pillanataiban, amikor úgy látta, hogy minden emberi bizonyosság megfogyatkozott, erősen érezte annak szükségességét, hogy csatlakozzon Krisztushoz, az ember egyetlen valódi reményéhez. 1939. augusztus 24-én mondott rádióbeszédében így kiáltott: „Azonnali a veszély, de még van idő. Semmi sem vész el a békével, de minden elveszhet a háborúval.”
Szemtanúk szerint saját akaratából megvonta magától az élelmet, a fűtést, a kényelmet, hogy osztozzon a háborútól sújtott emberek sorsában. 1942-ben mondott karácsonyi rádióüzenetében fájdalomtól megtört hanggal szólt azokról a százezrekről, akik ártatlanul, pusztán nemzetiségük vagy származásuk miatt halálra vagy lassú pusztulásra voltak ítélve. Beszédében világos utalást tett a zsidók deportálására és módszeres kiirtására. Gyakran titokban és csöndben cselekedett, figyelembe véve az összetett történelmi időszak konkrét helyzeteit. Megérezte, hogy csak így kerülheti el a még rosszabbat, és így mentheti meg a lehető legtöbb zsidó életét. A háború végén, illetve halálakor a zsidóság legmagasabb rangú képviselőitől is számos és egyhangúlag kinyilvánított hálás köszönet érkezett ezekért a tetteiért – mondta a pápa, idézve Golda Meir, akkori izraeli külügyminiszter szavait, aki így írt Pacelli pápa halálakor: „Amikor a legszörnyűbb vértanúság sújtotta népünket, a tíz évig tartó náci terror idején, a pápa felemelte szavát az áldozatok érdekében. Siratjuk a béke egy nagy szolgálójának elveszítését.” Sajnos ugyanakkor nem mindig felhőtlen XII. Piusz alakjának történelmi értékelése – állapította meg XVI. Benedek.
A pápa XII. Piusz boldoggáavatási eljárásának szerencsés előrehaladásáért imádkozott, majd emlékeztetett rá, hogy előde eszményképe az életszentség volt, és ezt hirdette mindenkinek. Benedek pápa végül még utalást tett arra, hogy előde 1950-ben kihirdette Mária mennybevételének dogmáját. A Szentatya nem szólt azonban a boldoggáavatási eljárás következő lépéseiről, lefolyása időtartamáról. A Szenttéavatási Kongregáció 2007. május 8-án mondta ki egyhangúlag: Isten szolgája, XII. Piusz hősies fokon gyakorolta az erényeket. XVI. Benedek pápa azonban, mivel gondolkodási időt tart szükségesnek, még nem írta alá az erre vonatkozó dekrétumot.
