Az október 10-én tartott konferencia résztvevőinek köszöntése után hazánk államfője – nemcsak szakmai szempontokat figyelembe véve szólt az oktatásról, hanem beszélt a munkája során átélt személyes benyomásairól is. Mint mondta, sajnos ma már szinte általánosnak tekinthető az egyszülős – csonka család. Az ilyenek sokszor azt gondolják, hogy az ő hiányosságaikat majd az iskola pótolja, s nem értik meg, hogy a tanító nem „szülőpótlék”. Az iskola azonban – mint mondta Sólyom László – biztonságot, igazodási pontot adhat a gyerekeknek és a családoknak egyaránt. A kistérségi iskolák – az államfő tapasztalata szerint – a szülőknek is kell, hogy segítsenek – hivatalos ügyeik intézésében, problémáik megoldásában, így az iskola egyben családterápiát is folytat, mely új feladatokat jelent a pedagógusok számára. A többi között ezért is érzi súlyos problémának a köztársasági elnök, hogy egyre-másra szűnnek meg az ilyen iskolák. A szülőket segítő háttér, a gyerekeknek a lakóhelyükön biztonságot (is) jelentő iskolák eltűnése még gyökértelenebbé teszi az amúgy is sérült társadalmi rétegeket, így a cigány családok jelentős részét is.
Arról is szólt Sólyom László, hogy az elmúlt időszakban sorra szűntek meg az oktatásban azok a háttérintézmények, amelyek a hátrányos helyzetben lévő gyerekek gyorsabb felzárkóztatását segítenék elő speciálisan felkészült pedagógusok révén. Mint előadása végén mondta: a szegregáció összetett kérdés, véleménye szerint nem a patronálás a megfelelő megoldás, mert a túlkompenzált gondoskodás megalázó, hiszen az ilyen helyzetet átélők esetleg úgy érezhetik, lenézte, nem veszik emberszámba őket. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman a cigányság európai történetéről, több évszázados hányattatásáról beszélt. A mai Magyarországon élő cigányok lélekszámát 570-660 ezres lélekszámúra becsülte. Hetvenkét százalékuk szegregált, azaz csak cigányok lakta közösségekben él. Gyermekeik húsz százaléka kisegítő iskolába jár, amely nem feltétlenül a szellemi képességeikkel függ össze, de már otthonról súlyos hátránnyal indulnak társaikhoz képest. A cigány fiataloknak csupán öt százaléka érettségizik, s mindössze 1,2 százalékuk kerül felsőoktatási intézménybe. A rendszerváltozás legnagyobb vesztesei az alacsony képzettségű emberek, akikre azóta is egyre kevésbé van szükség a munkaerőpiacon. Közülük nagyon sok a cigány származású ember – mondta Kállai Ernő. A konferencia előadói: Bábosik István és Skrabski Árpád egyetemi tanárok, valamint Torgyik Judit főiskolai tanár a nevelésről, a pedagógiai módszerekről, a személyiségismeret és kapcsolatépítésről és a multikulturális nevelés gyakorlati megvalósításról tartottak előadásokat, melyeket a délután során szekcióülések követtek. A szervezők tervei szerint az elhangzottakat könyv formájában szeretnék a későbbiekben a nyilvánosság elé tárni.
