Talán ezért rejlik Ciprus szépsége az ellentétekben: aranyos fövenyű tengerpartok, erdős hegycsúcsok, kristálytiszta vizű strandok, sok száz éves múltra visszatekintő teraszos földművelés, hagyományőrző falvak, modern nyaralóhelyek, ezeréves műemlékek. Ciprus közel kétezer méter magas Olimposzával és gyógyító klímájú Troodosz-hegységével a mediterrán országok legfontosabb síparadicsoma. Annak ellenére, hogy a sziget északi részén ma jó néhány kulturális világörökségi műemlék, főleg kolostor megy veszendőbe, mosolygós derű uralkodik a szigeten.
A ciprusi görög elsősorban ciprusi, csak azután görög. A sziget görögsége – kultúra, nyelv és vallás – még a trójai háború idejére vezethető vissza. Vendégszerető, és nem csupán „érdekből” az. Cipruson szinte ismeretlen a bűnözés. Szegénység hivatalosan nincs. Hihetetlen a fejlődés, lendületben az építkezések, virágoznak a bankok. A közbiztonság jó, amit a néhány ezer főt kitevő, sokféle származású katona jelenléte garantál. Sok görög él itt, aki egyetemi végzettségét, sőt családját is magyarországi éveinek köszönheti.
A szigetország kilencezer éves történelme – a civilizáció első nyomait a Krisztus előtti IX. századtól számolják – tele volt hódításokkal, csatákkal. Mindez igazi régészeti kincsestárat hagyott az utókorra. A görög–római időkben Pafosz első Aphrodité-templomai a sziget vallási és kulturális életének központjai lettek. A Krisztus utáni első században lépett a szigetre Szent Pál és Barnabás. Jelentős fejlődése a bizánci hatalom alatt következett be. Az újkor fontos eseménye az 1960-ban megszületett függetlenség, a békítő párbeszéd Makarios érsek, Ciprus elnöke nevéhez fűződött. Emlékmúzeumát sokan látogatják.
A sziget bővelkedik szállodákban, és a lakosság nagy része is háza turisztikai hasznosításából él. Az utak jók. A sebességkorlátozás szigorú, ám a hazaiak inkább csak informatív jellegűnek tekintik a közlekedési táblákat. Bal oldali közlekedés van, és sok körforgalom. Lefkosia (Nicosia) ezer éve a sziget fővárosa, forgalmát a velenceiek által épített városfal óvja a modern nagyvárosi forgalomtól. Lemesos (Limassol) a második legnagyobb település: nyüzsgő kikötőjű nyaralóhely, pezsgő éjszakai élet központja. Larnaka nemzetközi légiforgalommal rendelkező város. Ciprus göröglakta területére csak itteni érkezéssel lehetséges a belépés.
Ciprus nem nagy, bejárásához mégis legalább két hétre van szükség. A sziget két leginkább tisztelt személyisége Szent Pál – és Aphrodité. Az előbbi a védőszent, aki térítő útján elsőként itt vetette meg a katolikus hit alapjait. A szerelem istennője a legenda szerint a Pafosz közeli tengerparti sziklák között, Petra Tou Romiounál kelt ki a tenger habjaiból. Itt minden kő a történelemről mesél, nehéz megkülönböztetni a legendát a valóságtól, de talán nem is érdemes, hiszen Ciprus valóban a napsütés, a mítoszok, a szerelem, az álmodozás, a sokféle civilizáció és nem utolsósorban az apostolok, a szentek és a csodatevő ikonok szigete. Homérosz és más görög költők, filozófusok gyakran emlegetik szépségét és kultúráját.
Ciprus olyan szakrális művészet bölcsője, amely görög–római hagyományokból és a Kelet hatásaiból táplálkozik. Az első templomok téglalap alaprajzú, két oszlopsorral fő- és mellékhajókra tagolt római bazilikák voltak, a katolikus bazilikák kupolái és boltívei csak később jelentek meg. Egy második nagy építészeti hullám a XII. századtól, a bizánciak alatt következett be. A Földközi-tenger vidéke civilizációjának egyik központja a nyugati parti, festői Pafosz. A város, úgy tartják, Aphrodité szépségével vetekszik, az UNESCO a kulturális világörökség részének nyilvánította.
Pál apostolt három fontos tulajdonsága segítette az evangélium terjesztésében: harcos szellemű, görög műveltséggel és szellemmel rendelkező ember és egy világbirodalom, a római impérium polgára volt. Krisztus után 45-ben, Antiochiából érkezett Ciprusra, ahol az apostolok története szerint a szalamiszi kikötőben ért partot, és a pafoszi városkapuk egyikén lépett a városba. Az északnyugati kapu valamikor egyenesen a város szívébe vezetett. Pál megtérítette a római prokonzult, Thészeusz Sergius Paulust, így Ciprus lett az első ország, ahol keresztény kormányzó uralkodott. A Pál nevéhez fűződő templom, az Ágia Kyriaki Chrüszopolitissza ma a legnagyobb működő katolikus templom. Udvarán ma is látható az az oszlop, ahol Pál negyven korbácsütést kapott. A kikötő közeli római villákat – így a prokonzul házát is – értékes mozaikok borítják. E III–V. századból származó nemesi villák – Dionüszosz, Aionasz, Thészeusz háza – mozaikpadlói a görög mitológiából vették témáikat. Feltárásuk egy gazdálkodónak volt köszönhető, aki földje művelése közben, 1962-ben mozaikokra bukkant. Az ásatások archeológiai park: királysírok (valójában nagystílű temetkezési helyek), bazilika, odeon (színházés hangversenyterem), agora, aszklépion (kórház) és színház feltárását eredményezték.
Szent Pál nevével több, jobbára a világörökség részévé vált templom, kolostor is összefügg. Ilyen a Geroszkipiuban található Ágia Paraszkevi, egy háromhajós, ötkupolás, kereszt alaprajzú templom a IX. századból. Falfestményei a Cipruson található legrégebbiek közé tartoznak, és a bizánci korszak legszebbjei. A Pafosztól északra, egy mély medence szélén elhelyezkedő Agiosz Neophytosz-kolostor temploma velencei stíluselemekkel rendelkező bazilika. Két szélső templomhajóját korinthoszi oszlopok választják el a főhajótól. Az apszist az apostolok életéből vett jelenetek díszítik, ikonosztáza a fafaragás mesterműve. Vele szemben kicsi sziklabarlang van, melyet Neophytosz szerzetes alakított ki magának. Mellette a parányi Szent Kereszt-templom áll. Mihály és Gábriel arkangyalt, valamint a szent sírt ábrázoló freskói egyedülállóak. Az északnyugati hegyvidék kanyargós útjainak kis falujában, Choliban található Szent Mihály arkangyal egyhajós bizánci temploma, amely a XV. századból származik. A közeli Laona régió Kathikasz nevű falvának szélén félig földbe süppedt, többkupolás Szent Katalin-templom szerénykedik a XI. századból. Zarándokok állnak meg mellette, és hagynak hátra néhány szál virágot. Egy-két órás autóútra áll innen Chrüszorrogiatissza kolostora, Miasszonyunk-templomát 1152-ben alapították. A szerzetesek mesélik, hogy az erdőben megbúvó mai épület már 1770-ből származik, mert az eredeti tűzvész martaléka lett. Apró múzeumában rendkívüli értékek, egyedülálló ikonok, díszes miseruhák és szertartási kellékek csodálhatók meg. A Troodoszon fekvő Omodosz falu Szent Kereszt kolostora Szent Helén Ciprusra érkezése előtt, a III. században épült. Itt látható annak a keresztnek egy darabkája, amelyre állítólag Krisztust feszítették. Ciprus északi részének érctartalmú, kopár, sziklás világa alpesi vegetációjú erdőkkel váltakozik a szerpentin mentén. Egyik völgyében található Kakopetria ősi falva a XVI. századból származó, gyönyörűen restaurált Panagia Podüthou-templommal, amelyet értékes tető- és falfestmények díszítenek. Meg ne feledkezzünk a szintén ritkaságszámba menő Agiosz Nikolausz tis Sztegisz (Szent Miklós a tetőn) nevű, világörökségi státusú templomról sem, amelyet XI—XVII. századból való freskói az egyik legértékesebb bizánci templommá tesznek.
A látnivalók listája az eddigiekkel még korántsem teljes, de Cipruson az aranyhomokos tengerpartok élvezeteinek is kell hódolnunk, amit legkellemesebben a Pafosz környéki, kilométer hosszan elnyúló, sekély vizű strandokon tehetünk meg.
