E katolikus szenthelyeken csaknem mindenütt őrzik a tabernákulumba zárt Oltáriszentséget. Van azonban egy olyan templom Budapesten, az Üllői úti fák szomszédságában, amelynek a neve is arra utal, hogy ott egész napra kihelyezik az Eucharisztiát, és a hívek folyamatosan látogatják a szentségi Jézust, hogy csendben imádkozzanak az Úr fogható jelenlétében. Az Örökimádás-templom ezért a szüntelen szemlélésért született – idén épp száz esztendeje. Szeptemberben lesz az évforduló, amelyre külön ünnepségsorozattal készülnek. A jeles egyházi idők előtt egyébként is mindig tudatosan készülődik a folyamatos szentségimádás földi éltetője, a jövőre már százötven éves – a kommunizmus alatti kényszerű szünet után 1990-ben újraindult – Központi Oltáregyesület. Az Örökimádás-templom búcsúünnepe előtti csütörtökön is lelki napot tartottak, amely a közösséget így is elmélyítő személyes találkozásra szintén lehetőséget nyújt. Egy évszázaddal ezelőtt Belgiumból érkeztek a templom mellett épült rendházba a Maria Reparatrix Kongregáció nővérei. A történelem vihara elsodorta innen őket. Két esztendeje a Nyolc Boldogság Katolikus Közösség kilenc tagja él itt, s végzi sajátos lelkipásztori szolgálatát, melynek középpontjában ma is az eucharisztikus lelkiség áll. Igaz, „csak” napközben, mert jelenleg havonta egy alkalommal van éjszakai szentségimádás, de a templomigazgató, Szeidel Péter szeretné elérni, hogy napszállta után is gyakrabban legyenek ilyen alkalmak, akárcsak azt, hogy a fiatalabb nemzedékeket is bevonják a szemlélődő lelkiség e formájába, melyet a közelmúlt pápai megnyilatkozásai is szorgalmaznak. A tervek szerint plébániai közösségek számára szerveznének lelkigyakorlatokat, hogy ápolják az Eucharisztia előtti elcsendesülés hagyományát. Közösségek szerveződhetnének, amelynek tagjai akár az Üllői úti központban, akár odahaza végezhetnék a folyamatos szentségimádást. Egyébként most is vannak helyi csoportok az ország több pontján, velük elsősorban rendszeresen megjelenő értesítőjükön keresztül tart kapcsolatot a budapesti oltáregyesület.
Szeidel Péter elmondta: tapasztalata szerint a folyamatos szentségimádás kegyelmi ajándék, és nem szervezés eredménye, ezt mutatja az is, hogy az egyházüldözés legnehezebb évtizedeiben is zajlott a napközbeni imádság az Oltáriszentség előtt. A templomigazgató örömmel szólt arról is, hogy a tavalyi városmisszió még jobban összekovácsolta a közösséget és a hozzájuk tartozó híveket. Sok találkozás született, amelyek reményt adnak arra, hogy újabb embereket nyerhetnek meg a kenyér színe alatt jelen lévő Krisztussal együtt töltött órák lélekújító csendje számára.
