 |
|
Fotó: Aacheni püspökség – Klaus Schlupp |
Aachen Németország nyugati szélén Észak-Rajna-Vesztfáliában, a Maas folyótól nem messze található. A várost a rómaiak alapították, neve az ógermán Ahha, azaz víz szóból ered. A középkorban a Karoling Birodalom székvárosa, I. Nagy Károly császár kedvelt tartózkodási helye volt. 936 és 1531 között harminckét német uralkodót koronáztak itt királlyá. A Német-római Birodalom idején tizenegy zsinatot és tizenhét birodalmi gyűlést tartottak a festői szépségű városban. A régi császári város nevezetes az általa adományozott Nagy Károly-érdemrendről is, amelyet 1950 óta minden évben az európai egység megteremtésében kiemelkedő szerepet játszó személynek ítélnek oda.
A település legjelentősebb műemléke a dóm, amely az idők folyamán Nagy Károly palotakápolnája köré épült, és 805-ben szentelték fel. A jeles uralkodó királlyá koronázásának évében, 768-ban ment először Aachenbe, hogy a karácsonyt ott töltse. Uralkodása alatt államát nagymértékben kiterjesztette, egyesítve Nyugat- és Közép-Európa nagy részét, létrehozva ezzel a Frank Birodalmat. Lombardia királyává koronáztatta magát, majd 800. december 25-én III. Leó pápa a karácsonyi misén Rómában a fejére helyezte a császári koronát, ezzel „római császárrá” koronázta őt. Hódításai és reformjai indították el Nyugat-Európa virágzó középkorát. Uralkodása úgy ismert, mint a Karoling reneszánsz, a művészetek és a kultúra feléledésének időszaka. Nagy Károly egészen haláláig Aachenben töltötte a teleket. Sírja is a városban található.
A város a középkor folyamán kedvelt magyar zarándokhely volt. Nagy Lajos királyunk 1367-ben értékes adományokkal látta el a IV. Károly német-római császár által épített magyar kápolnát, alapítványokat tett két magyar pap számára, oltárokat emeltetett Szent István, Szent Imre és Szent László ereklyéivel. A magyar ötvösművészet remekei is így jutottak a városba, az úgynevezett aacheni kincs valószínűleg budai királyi ötvös munkája.
