A pápa az új palesztin nagykövethez
Az izraeliek és palesztinok közötti béke mielőbbi megvalósulását sürgette a pápa május 12-én, amikor fogadta Mordechay Lewyt, a zsidó állam új szentszéki nagykövetét, aki bemutatta kormánya megbízólevelét. Hálát adott Istennek, hogy hatvan évvel ezelőtt megvalósult a zsidó nép kívánsága, és otthonra lelt ősei földjén. Sürgető felhívással fordult ugyanakkor a pápa az izraeli kormányhoz: tegyen meg minden erőfeszítést, hogy enyhítse a palesztin közösség szenvedését. Aggasztónak nevezte a keresztény lakosság szentföldi csökkenését. Arra kérte az izraeli kormányt, hogy találjon megoldást a keresztényeket sújtó bizonytalanságok leküzdésére, különös tekintettel jogaikra és jogi státuszukra, az egyházi személyek vízumára. A Szentszék és Izrael között folyamatban lévő gazdasági és pénzügyi tárgyalások mielőbb fejeződjenek be kielégítő módon.
Olasz életvédők a pápánál
„A harminc évvel ezelőtt hozott olasz abortusztörvény nem oldotta meg a problémákat, csak lealacsonyította az emberi élet értékét” – mondta a pápa az életvédő mozgalom mintegy nyolcszáz tagjának május 12-én. Beszédében hangsúlyozta, hogy az élet tiszteletben tartása elsődleges minden más joggal szemben. A pápa elismerte, hogy számos összetett ok vezethet el a fájdalmas döntésig, melynek következtében sor kerül az abortuszra. Az egyház támogat minden olyan kezdeményezést, amely a nőket és a családokat segíti az élet befogadásában. A családokat érintő nehézségek közül a Szentatya kiemelte a munkanélküliséget, valamint az anyák ellátásának hiányosságait.
Konferencia a Humanae vitae negyvenedik évfordulóján
Szabadság és felelősség: ez jellemezze a házastársi szeretetet – buzdított Benedek pápa, amikor május 10-én fogadta a Humanae vitae enciklika aktualitásáról a pápai lateráni egyetemen tartott kétnapos konferencia résztvevőit. Az enciklika mit sem vesztett jelentőségéből, bár sajnos gyakran félreértik annak tanítását. Kulcsszava továbbra is a szeretet. Egy olyan kultúrában, amelyben a létezésnél fontosabb a birtoklás, félő, hogy az emberi élet elveszíti értékét. Ha a szexualitás gyakorlása kábítószerré válik, figyelmen kívül hagyva a partner vágyait és érdekeit, akkor nem pusztán a szeretet fogalmát, hanem magát az emberi méltóságot védelmezni kell.
Bernardin Gantin bíboros halála
Az afrikai Beninből származó egykori kuriális bíboros 86 évesen, május 13-án egy párizsi klinikán hunyt el. 1960-ban, 37 évesen lett Benin fővárosa, Cotonou érseke, az első afrikai fekete érsek. VI. Pál pápa 1971- ben kezdte meg a római kúria nemzetközivé alakítását a II. vatikáni zsinat ajánlása szerint, ekkor hívta meg Bernardin Gantint kúriai szolgálatra. Több kúriai beosztás után 1977-ben emelte bíborosi rangra. Halálával az utolsó olyan bíboros távozott a Bíborosi Kollégiumból, akit még VI. Pál pápa nevezett ki, és a „Justitia et Pax” pápai tanács, majd egy év múlva a Cor Unum pápai tanács elnöke lett. II. János Pál helyezte 1984-ben a Püspöki Kongregáció élére. Életkora miatt 1998-ban vonult nyugalomba. 1993-tól 2002-ig töltötte be a Bíborosi Kollégium dékáni tisztét. Akkor utóda Joseph Ratzinger bíboros lett. Mindvégig részt vett a II. vatikáni zsinaton, mint az akkor még kevés számú és fiatal fekete főpásztor egyike. Szülőhazájában temetik. (AFP)
A zarándokok napja Rómában
A fatimai Szűzanya ünnepén a Vatikánban megrendezték a „zarándokok negyedik napját”. A Zarándoklatok Római Műve által szervezett esemény résztvevői a Szűzanya első, 1917. május 13-i megjelenésén kívül megemlékeztek a II. János Pál pápa ellen elkövetett merénylet 27. évfordulójáról is. A programon részt vett Gianni Alemanno, Róma újonnan megválasztott polgármestere is, aki megállapította, hogy Róma a zarándoklatok fővárosa.
Róma „tridenti” plébániája
A római főegyházmegyében perszonális (tehát nem területileg, hanem bizonyos személyek vonatkozásában illetékes) plébániát hoztak létre azok számára, akik a tridenti, vagyis a II. vatikáni zsinat előtti szertartás szerint ünneplik a szentmisét. A Trinita del Pellegrini templomhoz kapcsolódó plébániát a Lefebvre-féle szakadásból visszatértek Szent Péter papi testvérülete vezeti, személy szerint egy ausztrál lelkipásztor. (KNA)