Fotó: Diósi Máté/Bíróság.hu
A bírói gyakorlat mintha szégyenlősen közelítene az erkölcsi kérdésekhez – mondta bevezető beszédében a Kúria elnöke. Darák Péter egyes kúriai bírói döntéseket elemezve kifejtette, a bírói gyakorlat megpróbálja háttérszabályként alkalmazni azokat az előírásokat, amelyek meghatározzák, mi az, ami a jó erkölcsbe ütközik. Ugyanakkor azt is látni, hogy szinte minden jogterületen találkozunk olyan döntésekkel, amelyek erkölcsi alapokra hivatkoznak. A legfőbb bírói fórum vezetője kifejtette, az alapvető erkölcs és a jog viszonyával összefüggő kérdésekre a joggyakorlat nem ad egyértelmű választ, s mintha az erkölcsi megfontolásokat csupán kiegészítő jelleggel alkalmazná. Emiatt szervezte meg a Kúria a konferenciát.
A XXI. században azt a tendenciát látjuk kirajzolódni, hogy a társadalmi viselkedést a jog és az erkölcs figyelmen kívül hagyásával lehet szabályozni – fogalmazott Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. Előadásában a média, a közösségi média és a globális gazdasági manipuláció hatásait hozta fel példaként. Rámutatott, hogy a terjedő manipulatív technikák megakadályozzák az embert a szabad döntésben. Az emberi méltóság a tudatos és szabad döntésen alapszik, s ennek hiányában – e tendenciák következtében – könnyen sérülhet. A bíboros ugyanakkor hangsúlyozta, van alapja az objektív valóságra épülő erkölcsnek: ha működik az ember erkölcsi képessége, az megfelelő alapja lehet a jó jogszabályok megalkotásának.
Az erkölcsös jog keret és célkitűzés is lehet – szögezte le előadásában az Alkotmánybíróság elnöke. Sulyok Tamás hangsúlyozta, az alapjogok leképezik a társadalom erkölcsi tartását. A jogalkotók kötelező korlátokat állítanak fel az alapvető jogok lefektetésével, melyek szükségszerű erkölcsi minősége a sérthetetlen emberi méltóságra vezethető vissza. Véleménye szerint csak az emberi méltóságot őrző, erkölcsös jog lehet igazodási pont az emberiség számára.
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija Jog és erkölcs a zsidó(-keresztény) etika tükrében című előadásában elmondta, a jog és a törvény fundamentuma egyfajta közmegállapodás, tere pedig az emberi közösség. Az erkölcs alapja ugyanakkor a lelkiismeret, tere pedig az ember belső lelki világa. Mindazonáltal a jog és az erkölcs a történelem során több esetben összeütközésbe került egymással. A zsidó-keresztény kultúra oly módon kapcsolja össze a két fogalmat, hogy a jog fundamentumává az erkölcsöt teszi.
A konferencia kapcsolódott a 2020-ban Budapesten megrendezendő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz. A kúriai tudományos tanácskozáson az érdeklődők három szekcióban hallgathattak előadásokat. Szó esett az erkölcs és a jog kapcsolatának elméleti alapjairól, a jogalkotás erkölcsi megalapozottságáról, valamint az erkölcsnek a jogalkalmazásban betöltött szerepéről.
Forrás: Kúria.hu
