Fotó: Bókay László
Orosz Lóránt OFM, a nemzeti kegyhely igazgatója fogadta az idősotthonoknak és a szeretetszolgálat más intézményeinek a lakóit, valamint segítő munkatársait, akik csoportokban érkeztek Szentkútra. A zarándoklaton a Katolikus Szeretetszolgálat tíz intézménye képviseltette magát, köztük az ipolytölgyesi Szent Erzsébet Otthon és a csákvári Szent Vince Családok Átmeneti Otthona.
Orosz Lóránt rövid ismertetőt tartott a résztvevőknek a Jézus Szíve-tiszteletről és a betegek kenetéről, majd megáldotta őket.
A zarándokok ezután katekézist hallgathattak, amelyet a szentkúti szabadtéri oltárnál Káposztássy Béla gyáli plébániai kormányzó tartott a felnőttek és gyermekek kereszteléséről A Katolikus Egyház katekizmusa alapján. Elmondta, az apostoli kortól kedve fokozatosan alakult ki a felnőttkeresztelésre való felkészítés rendje. A hittanulónak (katekumen) meg kellett ismernie, mit jelent Krisztust követni, és hitben élni az Egyház közösségében. Napjainkban – főként a nagyvárosokban – ismét szükségessé vált a katekumenátus bevezetése, hiszen sokan jelentkeznek keresztelésre már felnőttként.
A hitbe való bevezetés időszakában a katekumen belátja, hogy Isten és ember kapcsolatában, így a megtérésben is Isten a kezdeményező, övé az első lépés. A jelölt azt is megérti, hogy fontos a hit közösségi jellege. A katekumenátusban érlelődik a hit, nevelődik a szív, az értelem és az akarat.
A katekézisben az előadó a gyermekkeresztelésről is beszélt. Rámutatott, hogy ez a gyakorlat az első időktől fogva létezett, és alapvetően az a katolikus keresztény tanítás és tapasztalat húzódik meg mögötte, hogy magára hagyva az ember önpusztító módon kezd élni. Hogy élete ne vegyen rossz irányt, „kegyelmi erőforrás szükséges. Ez a keresztség, amely eltörli a bűnöket, és amely által megkapjuk a Szentlélek pecsétjét, Isten kegyelmét, ami megtart és megerősít” – mondta az előadó.
A katekézis után kezdődött a szentmise, amelynek főcelebránsa Varga Lajos váci segédpüspök volt. A szertartás elején a püspök köszöntötte a jelenlévőket, és hangsúlyozta, hogy a szeretetszolgálat fontos, hiszen meg kell osztanunk javainkat és erőinket a másik emberrel.
Szentbeszédében Varga Lajos arról szólt, hogy Jézus Szíve ünnepén lényegében Jézus Krisztus személyére (isteni és emberi mivoltára) emlékezünk. A szív elválaszthatatlanul hozzátartozik az emberhez, és az érzelem központja. Szent Pálnak a Rómaiakhoz írt levele alapján tudjuk: Isten szereti a világot és az embereket, s az idők teljességében elküldte közénk Jézust, és általa megtörtént a bűnös emberiség kiengesztelődése Istennel.
A bűnök elválasztanak bennünket a mennyei Atyától, de Isten megelőzte a bocsánatkérésünket, részéről megtörtént a bűnbocsánat és a kiengesztelődés is. Ezért az Egyház feladata a kiengesztelődés szolgálata a szentségek kiszolgáltatása, ünneplése által. Varga Lajos hozzátette: Isten engesztelése megvalósulhat a jó cselekedeteinkben és az imáinkban, de a legtökéletesebb módon a szentmisében, közelebbről a szentáldozásban történik meg, amikor bekapcsolódunk Jézus egyetlen és örök áldozatába.
A betegséggel küzdő emberek számára a segédpüspök a fájdalmas rózsafüzér imádkozását ajánlotta, és hangsúlyozta, a szenvedőt segítheti, ha tudatosítja magában, hogy Jézus a mi fájdalmainkat vette át és viselte el a keresztfán.
A homília után a szentmise keretében sor került a betegek kenetének közösségi kiszolgáltatására. A zarándoklat litániával, valamint a kegytárgyak megáldásával ért véget a mátraverebély-szentkúti kegyhelyen.
