Fotó: Merényi Zita
A találkozót az Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program Megvalósításáért Felelős Államtitkárság szervezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) főépületének Széchenyi dísztermében. Az eseményen részt vett Michael August Blume, Magyarország apostoli nunciusa, Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek metropolita, Orosz Atanáz miskolci, Szocska Ábel nyíregyházi megyéspüspök, Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök, Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, valamint Várnai Jakab OFM, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektora.
A vendégeket Kovács Gábor, az NKE oktatási rektorhelyettese köszöntötte, majd Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár mondott megnyitóbeszédet, melyben ismertette a program céljait. Hangsúlyozta, hogy a közel-keleti háborús helyzet miatt veszélybe kerültek a nyugati civilizáció gyökerei, ezért kell a segítségnyújtás során az identitás és a misszió szerepére irányítanunk a figyelmünket.
A Budapest-jelentés a keresztényüldözésről 2018 című kiadványt Padányi József vezérőrnagy, az NKE tudományos rektorhelyettese mutatta be. Elmondta, hogy tavaly adták ki az első ilyen jelentést, s ez a mostani is azzal a céllal jött létre, hogy hiteles képet adjon az üldözött keresztények helyzetéről. A kötetben biztonságpolitikai tanulmányok, jogi elemzések kaptak helyet, beszámoló olvasható az Apostoli Szentszék keresztények érdekében tett intézkedéseiről, a háború sújtotta régiókban tevékenykedő segélyszervezetek, szerzetes- és lovagrendek munkájáról, valamint a Hungary Helps Programról és azokról a projektekről, amelyek célja a közösségek erősítése és a szülőföldön való boldogulás elősegítése.
Jusszef Abszi melkita görögkatolikus pátriárka Identitás és misszió – A Melkita Görögkatolikus Egyház címmel tartott előadást. A szíriai főpásztor elsőként a közösség történetét, identitásának kialakulását ismertette. A Melkita Görögkatolikus Egyház bizánci szertartású, keleti katolikus, önálló jogú részegyház, amelynek mintegy másfél millió híve van. Többségük Szíriában és Libanonban él. A pátriárka elmondta, bár közössége Konstantinápoly közelsége miatt bizánci rítusú és szír nyelvű egyházként alakult ki a IV–VI. század során, az 1054-es nyugati egyházszakadást követően is igyekeztek megőrizni kapcsolataikat Rómával. A XVII. század folyamán ezek a kapcsolatok erősödtek, majd 1724-ben megszületett a ma is ismert Melkita Egyház.
„Mindig is küzdöttünk a szülőföldünkért, de mindig megtaláltuk a megfelelő eszközöket arra, hogy békében tudjunk együtt élni muszlim és zsidó testvéreinkkel” – összegezte a szíriai közösség múltját I. József, majd a Melkita Görögkatolikus Egyház missziós küldetését mutatta be. Jelenleg a kivándorlás a legsürgetőbb probléma, amit meg kell oldaniuk. „Szeretnénk a szülőföldünkön maradni, és segíteni ebben a fiataljainknak” – hangsúlyozta a főpásztor, majd megköszönte a magyar kormány üldözött keresztényeknek nyújtott támogatását. Kifejtette, hogy a Hungary Helps Program a békét támogatja, és erre kell törekedni, hiszen csak így tudnak a keresztények megmaradni Szíriában.
Február 27-én Erdő
Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek vendégül látta Jusszef Abszi melkita görögkatolikus pátriárkát Budapesten, az Úri utcai érseki hivatalban.
Nicolas Antiba érsek, Damaszkusz pátriárkai helytartója előadásában a jelen kihívásairól beszélt. A szíriai háborút követő kivándorlási hullám nem kíméli a keresztényeket sem, ezért elsődleges feladatuk a szülőföldön maradás elősegítése. A Damaszkuszi Egyházmegye egy karitatív alapítványon keresztül nyújt segítséget a híveknek, s emellett számos fejlesztési projektet is támogat. Szegény családokat, özvegyeket, otthonukat elvesztett embereket karolnak fel, lerombolt iskolákat építenek újjá, megszervezik az egészségügyi ellátást, élelmiszert osztanak. Az embargó miatt gondot okoz a lakosság élelmezése; alapvető élelmiszerek hiányoznak, köztük a gyermektápszer, sőt, vannak, akik 30 kilométert kénytelenek utazni, hogy kenyérhez jussanak.
A háború következményeitől leginkább a fiatalok szenvednek, akik nehezen szabadulnak a gyűlölettől és a mindent átható félelemtől. Az egyházmegye rajtuk kíván segíteni ifjúsági központjaiban. További intézményeket szeretnének létrehozni, ahol pszichológiai segítséget is kaphatnak azok, akiknek szükségük van rá. „Segítsenek bennünket, hogy a hazánkban maradhassunk, a földünkön, közösségben muszlim testvéreinkkel. Segítsenek, hogy nevelhessük a gyermekeinket, idővel feldolgozzák a háború traumáját, és ne gyűlöljék a társaikat!” – zárta beszédét Nicolas Antiba érsek.
Jean Abdo Arbach, Homsz melkita érseke 2013 óta szolgál a szíriai városban, ahol a háború előtt népes keresztény közösség élt. Bár a város már 2014-ben felszabadult az iszlamisták uralma alól, sok munka áll még előttük. Eddig 120 lakást sikerült felújítani, ahová vissza is térhetett 120 keresztény család. Az egyházmegye 4200 gyermekről gondoskodik ifjúsági központjaiban, 520 szegény család kap élelmiszert, gyógyszert és anyagi támogatást. Munkájukat 360 önkéntes segíti. Az érsekség célja, hogy a Homszból elmenekült keresztény családok hazatérhessenek, ehhez azonban további lakásokat kell újjáépíteni. „Békét kérünk Istentől. Kérjük, adjon nekünk reményt, hogy minden keresztény család hazatérhessen!” – fohászkodott beszéde végén Jean Abdo Arbach homszi melkita érsek.
