Fotó: Lambert Attila
Szalézi Szent Ferenc, az újságírók védőszentje emléknapján, január 24-én szentmisét mutattak be a médiában dolgozókért a budapesti Egyetemi templomban. Ezután Veres András győri püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke átadta a szentről elnevezett sajtóösztöndíjat.
A médiában dolgozókért bemutatott szentmisén Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök mellett számos pap testvér koncelebrált. Veres András, a szentmise főcelebránsa elmondta, a szentmisét többek között elhunyt médiamunkásokért is bemutatja.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke homíliájában arról beszélt, már a Teremtés könyvében látjuk, hogy az ember lényegéhez tartozik a beszéd, a szó. Nagy szükség van a beszéd képességére, amelyet ha jól használunk, áldássá válhat – mondta.
Hozzátette, a beszéd ugyanakkor az önkifejezés eszköze is. Nagy öröm, amikor a másik ember megérti az érzéseinket, a gondolatainkat, de az emberi párbeszédben nemegyszer ott van a meg nem értés is, a vita a magunk igaza körül. A beszéd jellemez minket: lehet választékos, művelt, de közönséges, otromba is. A legfontosabb, hogy ne váljék fecsegéssé, hanem maradjon kapcsolatban az igazsággal. Jakab apostol azt mondja: aki a nyelvével nem vétkezik, az a testét is képes megfékezni.
Veres András ismét hangsúlyozta: aki igazat beszél, annak a szava áldássá válhat. Az igaz embert a megfontolt beszéd jellemzi, amely alkalmas időben és módon hangzik el, igaz, szeretettel átitatott, a szeretetet akarja megmutatni. Az igaz ember beszéde a hallgatásból születik – figyelmeztetett a püspök. – A beszéd, a nyelv megmutatja az ember nagyságát, de gyengeségét is. Imádkoznunk kell, hogy szeretettel, megfontoltan tudjunk szólni embertársainkhoz. Jézus mondja: a szív bőségéből szól a száj. A jó ember szívének kincseiből jót hoz elő, a gonosz ember azonban gonoszat.
Sokan vannak, akik jól forgatják a szót, ügyesen használják a klaviatúrát, de nekünk, keresztényeknek az elsődleges szempontunk az, hogy Isten országát építjük. Munkánkat nem a korszellemnek kell meghatároznia, nem emberi érdekeknek kell mozgatniuk. Érdemes megfigyelnünk Jézus beszédeit, hogy milyen képeket használ, mennyire személyes, érzelmekkel teli. És legfőképpen azt, hogy mindig hű maradt az igazsághoz. Aki törekszik minderre, eljut Istenhez – szögezte le Veres András.
Manapság gyakran emlegetjük, hogy a szó elveszítette a hitelét, és Vörösmartyval azt is mondhatnánk, ahogyan a Gondolatok a könyvtárban című versében írja: „Irtózatos hazudság mindenütt!” Ilyen a kor, amelyben élünk. Pedig milyen jó volna, ha minden kimondott szó hiteles lenne; mennyivel igazabb volna az élet! És milyen jó volna, ha az olvasók is csak az igazat keresnék, nem pedig azt, ami a gonosztól való. Milyen sokan szenvednek például attól, hogy a magánéletük részleteit pletykalapok fecsegik ki!
Kérjük Szalézi Szent Ferencet, járjon közben értünk, hogy az igaz, a jó, a szép munkatársai lehessünk! – zárta beszédét a püspök.
* * *
Az újságírói hivatás megbecsülésének jeléül a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2001-től minden évben ösztöndíjjal támogatja a média egy-egy munkatársát a keresztény értékrend szakmailag megalapozott és hiteles képviseletének elősegítéséért. A Szalézi Szent Ferenc-sajtóösztöndíjat idén Iváncsik Attila, a 21TV Ungvár magyar szerkesztőségének munkatársa kapta.
A Központi Papnevelő Intézet (KPI) dísztermében megtartott díjátadón Erdő Péter bíboros, prímás köszöntötte a megjelenteket, köztük Veres András püspököt, Kocsis Fülöp érsek metropolitát, Cserháti Ferencet, a külföldön élő magyarok lelkipásztori ellátásáért felelős püspököt, valamint a Szalézi Szent Ferenc-sajtóösztöndíj korábbi kitüntetettjeit.
Erdő Péter arról beszélt, hogy Szalézi Szent Ferenc emléknapja gazdag üzenetet hordoz. A sajtó, a média védőszentje nagyszerű tollú író volt, akinek személyes irodalmi tevékenysége is figyelemre méltó. Ám IX. Piusz pápa mégsem ezért mondta ki őt a sajtó védőszentjének, hanem azért, mert írásaival elbűvölő hatást tett a kortársaira, megrendítette az embereket. A tömegek lelkére hatott.
Szalézi Szent Ferenc mának is szóló gondolata, amit az aktuális napi breviárium olvasmánya is hoz, mintegy elővételezte a II. vatikáni zsinat Gaudium et spes kezdetű dokumentumában foglaltakat: az életszentség minden hivatásban, élethelyzetben lehetséges. Ahogy írja, a szerzetesében, a püspökében éppúgy, mint a világi emberében, legyen akár kézműves, földműves vagy közfeladatot ellátó ember.
Hozzátehetjük, hogy akár a médiában dolgozó ember is – mondta a bíboros. – A média szakemberei is lehetnek szentek, amikor az igazság, a szeretet kultúráját terjesztik. Félelmetes dolog ez – mutatott rá Erdő Péter –, és példaként hozta fel Szent II. János Pál pápa alakját, aki élete utolsó időszakában, amikor már súlyos beteg volt, és a halálára készült, mégis szerepelt a médiában, s az úgy közvetítette őt a világnak, hogy az emberek megrendültek. Emberek milliói élték át a pápa drámáját, és ez a történelemben korábban soha nem valósult meg. Megvan tehát a médiában dolgozók felelőssége, ugyanakkor jelen van Isten gondviselése is az életükben – hangsúlyozta a bíboros, és gratulált a díjazottnak.
A díj átadása előtt Veres András püspök elmondta, az idei díjazott olyan szakember, aki a háború közelsége miatt Kárpátalján szenvedő emberekről és emberekhez a reménység, a bátorítás hangján tud szólni.
A díjazott Iváncsik Attila az ünnepségen elmondta: „Egyedül Istené a dicsőség, ő alakította így az utamat. Igaz, most néhány éve nehéz az élet Kárpátalján és Ukrajnában, sokan el is mentek onnan, de maradtak azok, akiknek élő reménységük van Istenben. Mi is ezért maradtunk” – mondta elcsukló hangon a díjazott, aki a Magyar Kurír Új Ember-kiadványokból összeállított könyvajándékát is átvehette.
A díjátadó zenei szolgálatában gordonkán közreműködött a Liszt Ferenc-díjas Faludi Judit, a Kodály-díjas Szenthelyi Krisztián énekelt, és fuvolán játszott Termes Rita, a Színház- és Filmművészeti Egyetem adjunktusa.
Iváncsik Attila 1986. augusztus 2-án született Ungváron. Az Ungvári 10. számú Dayka Gábor Magyar Tannyelvű Középiskolában 2003-ban érettségizett, és még ugyanebben az évben felvételt nyert az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar nyelv és irodalom szakára, ahol 2008-ban diplomázott.
2008-tól tíz éven át a Kárpátaljai Megyei Állami Televízió- és Rádiótársaság, majd az Ukrán Nemzeti Televíziótársaság magyar szerkesztőségénél volt szerkesztő-riporter, később ugyanitt főszerkesztőként is dolgozott.
2009 májusától napi szinten tudósítja a Kossuth rádiót a kárpátaljai magyarság mindennapjairól, nehézségeiről, politikai harcairól. Emellett forgat az M1 hírcsatorna és a Duna Tv számára is. Tudósításai hétről hétre láthatók a Magyar Televízió Élő Egyház című műsorában.
2018. november 1-jétől a legújabb kárpátaljai magyar televízió és rádió, a 21TV Ungvár szerkesztőségének tagja.
2011-ben vette feleségül Nyíri-Iváncsik Katát, a Katolikus Rádió tudósítóját, majd 2013-ban megszületett fiúgyermekük, 2018-ban pedig kislányuk is megérkezett a szerető családba.
Iváncsik Attila saját bevallása szerint soha nem készült újságírónak vagy szerkesztő-riporternek, de boldoggá teszi, hogy így alakult az élete, hiszen szereti, amivel foglalkozik. Hitvallása szerint a kegyelmes Isten alakította az útját, amiért örökké hálás lesz neki.
