A Lázár Ervinre emlékezők sorában megszólalt sokunk szeretett írójának és barátjának lánya, az ugyancsak nagyon tehetséges tollforgató, Lázár Zsófia, továbbá Heltai Miklós tanár úr, aki tanúja volt „férfitündér-szerű” nagy alkotónk Pécelen töltött éveinek. Az esten ott volt Faltisz Alexandra grafikusművész, illusztrátor is, akinek képi világa és egyénisége nagyon közel áll a Lázár teremtette világhoz. Végül, az író barátok nevében e sorok írója is elmondta verses és prózai emlékezéseit.
A gyerek és felnőtt vendégektől hemzsegő, nagyon hangulatos est legfontosabb fellépője minden vitán felül a rendkívül sokoldalú és számos műfajban alkotó képzőművész, Megyeri János volt. Művészetét ismerhetik a híres nyírbátori panoptikum látogatói, ahol ötven figura hozza elénk a nevezetes Báthori család tagjait, köztük a híres-hírhedett, klasszikus koncepciós perben elítélt Erzsébet alakját. De találkozhat alkotásaival, ruhakölteményeivel az operabál közönsége éppúgy, mint azok, akik felkeresik a budai Vár bormúzeumát, vagy a Váci utcai Verne étterem vendégeiként felnéznek a „Verne Gyulát” ábrázoló domborműre.
De vegyük sorra, kik is látogattak el Pécelre ezen az estén! Két, ember nagyságú Lázár Ervin-hős, egyenesen a Négyszögletű Kerek Erdő kellős közepéből: Dömdödöm, a szűkszavú jóság-behemót és Szörnyeteg Lajos, a nagyszívű antiszörny. Továbbá – pillanatnyilag még nem egész alakos vagy mellszoborként, de egy nagyon beszédes fejtanulmányként – maga Lázár Ervin. A tervek szerint a 2019-es gyermeknapra – ez mindig hatalmas, egész napos ünnepség Pécelen – elkészül a Kerek Erdő valamennyi lakójának figurája; a művész jelenleg éppen az oroszlánon, Bruckner Szigfriden dolgozik. Ez a vállalkozás Megyeri János főhajtása egyrészt Lázár Ervin, másrészt az őt és a családját befogadó varázslatos kisváros, Pécel előtt. Emellett pedig szép és ígéretes folytatása annak a Süsü és barátai című országjáró tárlatnak, amely Balatonszárszóról indulva 2013 óta az ország számos pontján szerzett örömet kicsiknek és nagyoknak, öt jelenetben hívogatva őket Csukás István birodalmába. Érzésem szerint hasonló diadalút vár Lázár Ervin térbe emelt, közibénk szólított, halhatatlan szereplőire is.
Végezetül adós vagyok még írásom címének magyarázatával, azzal, miért is neveztem Dömdödöm és Szörnyeteg Lajos, illetve az egész kompánia megálmodóját Monsieur Tussaud-nak. A válasz viszonylag egyszerű: Megyeri János, amikor panoptikumi hősöket formáz meg, a XIX. századi világhírű művész, Madame Tussaud méltó örököseként az arcokat az emberi bőrre emlékeztető anyagból, egyfajta különleges viaszból alkotja meg, az általa – méltán – oly lényegesnek tartott művészeti hiperrealizmus jegyében.
Egy bizonyos: mi, akiknek rendkívül fontos Lázár Ervin felnőtteknek és gyerekeknek szóló egész munkássága, szívből reméljük, hogy a májustól, azaz éppen Ervin születésének szép hónapjától útra kelő „kerek erdei vándortársulat” azokat is közelebb viszi majd az ő gyönyörű, élet-melengető világához, akik eddig távolabb voltak tőle. Köszönet Megyeri Jánosnak ezért a rengeteg munkáért, amely sokkal inkább vállalás, mintsem vállalkozás.
