Ünnepi megnyitójában Márfi Gyula érsek többek között kiemelte: sokáig a szentírási történetek főleg a tradíciókban, a népi emlékezetben éltek, az ószövetségi könyvek írásba foglalására csak a Krisztus előtti évezredben került sor. A Biblia óriási hatással volt a keresztény kultúrára, sőt még ateista költőket is sokszor megihletett.
A látogatók a múzeumban bibliai témájú egyházművészeti értékeket, továbbá az érseki könyvtár becses kincseit, ősnyomtatványokat, régi bibliákat láthatnak. Az első teremben Dorfmeister festményei fogadják az érkezőket, melyeken a művész az Angyali üdvözletet, Szent Anna és Szent József halálát festette meg. Albrecht Dürer XVI. századi fametszeteiből egy egész sorozat bibliai eseményt jelenít meg, így például Mária és a Szent Család életének állomásait (Angyali üdvözlet, Jézus bemutatása a templomban, körülmetélés, névadás, Jézus Egyiptomban szüleivel, a Szent Család menekülése, Keresztelő Szent János a Jordánnál, Jézus passiója, halála és feltámadása). Egy másik sorozat pedig a teremtéstörténetet mutatja be, Johann Elias Ridinger német festő metszetei révén. A vitrinekben XVI-XVII. századi értékes bibliai ősnyomtatványokat is találhat az érdeklődő, egy teremben pedig biblikus témájú textileket és ötvöstárgyakat is kiállítottak. Látható az egyházmegye legrégebbi fennmaradt bibliája, melyet 1479-ben Nürnbergben adtak ki, Koberger nyomdájában készült, majd a kronológiai sorban következő egy 1497-es ószövetségi Szentírás, strasbourgi kiadású, melyet különösen szép metszetek díszítenek. Ugyancsak Nürnbergben nyomták azt a Psaltériumot (Zsoltároskönyvet) 1484-ben, melyben értékes kéziratos zenei bejegyzések is találhatók.
Látható a tárlaton Káldi György Bibliájának három különböző, egymás utáni kiadása is. Az elsőt Bécsben nyomták 1626-ban Formika Máté nyomdájában. Nyitólapján egy metszet látható, rajta a négy evangélista alakjával és attribútumaikkal, majd az Ószövetség két nagy alakja, Mózes a kőtáblákkal és Dávid, a zsoltárszerző, fent pedig a pannóniai szentek: Gellért, Adalbert, Márton, illetve Szent István, Szent László és Szent Imre, középütt pedig a Szűzanya (Patrona Hungariae). Hasonmás kiadás az 1732-es nagyszombati és 1782-es budai. Kuriózum az az 1539-ből származó héber-latin bibliai értelmező szótár, amely a Szentírás szavait magyarázza. Ez könyvészeti ritkaságnak is számít, Európában csupán három-négy helyen őriznek hasonlót. Baselben nyomták.
